Mélázás

Sziasztok!

El kell ismernem, hogy néhány napja csodálatos, pozitív dolgok indultak be az életünkben. Azt hiszem köze van a térrendezéshez, pozitív gondolkodáshoz... ez egy hullám, amit meg kell lovagolni. Igaz, hogy a két és fél napig tartó boldogság mellé, csak, hogy az Univerzum kiegyenlítse a dolgokat (azt hiszem túlzottan is pozitív és optimista voltam), ujjbegyével megpiszkálta életem kis tavát, s a nyugodt víztükrön máris zavar keletkezett... "kedves" anyósom személyében. Nem részletezem milyen összetűzéseink voltak... lényeg a lényeg, kép napig elképesztően szarul éreztem magam. Tudjátok, az egyensúly...

A mai napra ébredve érzem úgy, hogy nagyjából középen vagyok. Most kell tovább táplálnom magamban a hálát, a pozitív gondolatokat és középen maradni. Jó lecke volt a Sorstól ez a szárnyalás és ez a zuhanás. Most valahol meg kell találnom a nyugalmat.


Erre a hímzés tökéletes. 

És már csupán egy hét van hátra a nyaralásig ;-)

Joyo ^^

Egy kis energia és térrendezés... belső sugallatra...

Mostanában egyre többször ugrik be az a régi mondás, hogy "A családtagjainkat nem mi választjuk." Nem is azt akarom ezzel sugallni, hogy márpedig de jó volna, egyszerűen csak abba fáradtam el, hogy a családtagjaim folyamatosan "jó tanácsokkal" látnak el, és agyon féltenek mindennek hangot is adva, amitől

sűrűn megtüskésedek és úgy reagálok akár egy sarokba szorított állat. Tegnap még úgy is éreztem magam. Ültem az irodában, nagyapám balról, nagyanyám előröl, én pedig szó szerint a sarokban ültem egy széken. Mondhatni sarokba lettem szorítva, mert csak mondták és mondták a magukét a jövőmmel kapcsolatban (mármint aggodalmaikat), abban a csöppnyi kis sötét irodában, én pedig egyre rosszabbul és rosszabbul lettem.
 Utálom ezt a helyzetet!!! De tudom, hogy csak én tehetek ellene. Vagy leállítom őket, vagy nyelem tovább és beteg leszek Azt hiszem, hogy az előbbi volna a jobb választás. 

"Kértem erőt...
És Isten adott nehézségeket, amelyek erőssé tesznek.
Kértem bölcsességet...
És Isten adott problémákat, hogy megoldjam azokat.
Kértem bátorságot,
És Isten adott veszélyeket, hogy legyőzzem azokat.
Kértem adjon szeretetet...
És Isten adott gondterhelt embereket, hogy segítsek rajtuk.
Kértem kegyelmet...
És Isten adott lehetőségeket."


Azt hiszem ezekhez kellene tartanom magam...


Ma egész nap pörögtem. Talán a tegnapi nap kárpótlása :-) Segítséget kértem a fentiektől, hogy a boltot megtisztítsam, beindítsam... szeretném, ha az energia megfelelően áramlana és jól funkcionálna minden. Majd kicsit megszédülve a füstölő illatától jött egy ötlet: Feng Shui! Egy próbát megér!


Így hát letöltöttem egy feng shui térképet, megnéztem milyen színek, milyen formák hová valók, és az egész délutánomat rászántam a rendezkedésre. Már akkor jó, ha a lelkesedésemmel, a gondolataimmal teremtek, vagy bevonzom a jó forgalmat :-)
Lelkesedésből pedig nem volt hiány! Tudom, hogy az ember azonnal nem várhat változást. Az volna a legfurcsább. Szépen rendeződnek az energiák és beindulnak a változások ;-)


Velem nincs gond. Én szeretem a munkám, és szeretek ott lenni a nagy boltban. Mással lehet a probléma. De már rajta vagyok ezzel kapcsolatban is a változtatáson.  

Furcsa... én rendben érzem magam körül a dolgokat, mióta nem lakom otthon. Talán már valóban nagyon erősen kellett a leválás. 

Két hét múlva pedig én is megkapom a jól megérdemelt 10 napos pihenést a Balatonon :-) Megyünk Lellére ;-)

Ráadásul alapos megfontolás után lefoglaltuk a booking.com oldalán a jövőévi nyaralásunkat :-) Ha minden ilyen szépen halad, megyünk külföldre, és ott fogom ünnepelni a következő születésnapomat ;-)


Legyen nagyon szép estétek!


Joyo ^^

Egynapos fesztivál-hangulat :-)

Sziasztok!

Újra itt vagyok :-) Telve élményekkel, gondolatokkal... ugyanis Szombaton fent tomboltam a 21. VOLT fesztivál utolsó napján Lili barátnőmmel. Igaz, hogy eredetileg arról szólt a fáma, még két hónappal ezelőtt, hogy egyáltalán nem is megyek, amit Párom be is tartott, mondván nincs idén olyan együttes, amiért ő kiadna több, mint húszezer forintot. Én megvettem a napijegyet Szombatra, így Lili barátnőm Péntek déli érkezésével kezdetét vette a csöppnyi nosztalgia. Utoljára 2008-ban buliztunk együtt kettesben a VOLTon :-) Azt hiszem elég sokat változtunk. Mivel már mind a ketten aktívan dolgozunk, hamarabb elfáradtunk... kiestünk a ritmusból -) Lili meg is jegyezte hajnali kettőkor, mikor hazaestünk és végre lerúgtuk a cipőnket, hogy kiöregedett fesztiválozók vagyunk. -Kétlem - mondtam neki fáradtságtól apró szemekkel - mert a szüleim még mindig fent tombolnak!

Ami igaz is volt, ráadásul ők mind az 5 napra felmentek. Én vezettem a boltot. 

Szombaton délután háromra fel is értünk, kiváltottuk a karszalagokat, feltöltöttük pénzzel fesztivál kártyákat, majd nekiindultunk, hogy becsússzunk a fesztivál területére. Fogtuk magunkat és egy-egy csúszószőnyeget magunkhoz véve felmásztunk a kilenc méter magas magenta színű csúszdára. Tőlem mindez hatalmas szó volt, hiszen a legtöbb kilátónak még a második emeletéig sem jutok, olyan szinten elkocsonyásodnak a lábaim a tériszonytól!  Kivételesen nem remegett a lábam, ráadásul a kilátás fenomenális volt a tetejéről! Lili csúszott le előbb. Nekem csak akkor szált inamba a bátorságom, mikor láttam, hogy barátnőm miként tűnik el a mélységben. Lenéztem, de nem kellett volna! De szégyen szemre nem akartam visszamenni és bemenni a kapun! Nem siettetett senki, hogy menjek már. Nem is állt a sor mögöttem. Lili lentről már integetett. Végül leterítettem én is a szőnyeget, a lábaimat beledugtam a zsákszerű első részbe, elhelyezkedtem, a fél literes vizet a lábaim közé szorítottam, majd megfogtam a szőnyeg két kapaszkodóját. lenéztem az engem váró kilenc méteres magasságból. Lentről nem tűnt ilyen meredeknek!!!! Pfff!!!! Mély sóhaj, majd gondolván: - Egy éltem, egy halálom! ha már feljöttem! Fogtam magam, s előrébb lökődve magam, elindultam. Ijesztő volt, gyors és gyomor emelgető! Egyetlen gondolat cikázott a fejemben, míg úton voltam: - Legyen már vége! Legyen már vége! legyen már vége!  De amint lent voltam, s elmúlt a remegés kezemből-lábamból, már újra csúsztam volna! Azt hiszem, hogy az adrenalin pörgetett fel!

Ettünk-ittunk-szórakoztunk! nem állt szándékunkban berúgni :-) Több koncerten is táncoltunk, mint például a Nemjuci, az Anna and the Barbies, folytattunk Parov Sterar-ral, este pedig Ákossal. Én végig énekeltem a kétórás koncertet, el is ment a hangom másnap! Alaposan kifáradtunk éjfélre, de belekóstoltunk még a Pál Utcai Fiúk koncertjébe, de hamar feladtuk és haza slattyogtunk Lili nagy bánatára, ugyanis mind a kettőnknek nagyon fájt a lába. Két órát nem akartunk várni, hogy sorra kerüljünk a taxi soron, máshová pedig aznap éjjel nem küldtek kocsinak. Jó biznisz ez nekik, csak mi maradtunk hoppon. Puffogtam is miatta fél órát. 

Különös érzés volt, hogy nem tartottam kimondottan semmilyen találkozástól. Egyszer láttam Barbit, de csak egy villanás volt. Tudom, hogy Balázs és Veronika már nagyon régen nem járnak fesztiválokra. Miért is állt volna be a gyomrom! talán lassacskán már megszabadulok az érzelmi démonjaimtól. ideje volna. Sok idő eltelt azóta. Hess!!!

Mutatok inkább néhány képet a szombati buliról... :-)

 

Ákos koncerten! Nagyon jó két óra volt ^^

 

Az idei VOLT témája a "Robotok" volt. Mi is vettünk egy-egy tetoválást magunkra. Robo-kutyákat! :-)

 

Parov Stelar koncerten. hatalmas tömeget vonzott a swing ;-)

Végül, de nem utolsó sorban arról is beszámolhatok, hogy Lilinek nagyon tetszett a hímzett ajándék, amit kapott. Nagyon jól is állt neki. Szombat délelőtt abban jött le velem a virágboltba, de a VOLTon már nem merte hordani, nehogy  valami baja legyen :-) 

Talán hamarosan az üzlet is beindul. Egyre nagyobb már a kollekcióm :-) Most éppen egy púder színűn dolgozom, utána pedig egy világos kéket készítek. Lehet, hogy fel kellene tennem őket a Vaterára. Vélemény?

Megterveztem már egy elegáns stólát és egy fűzhető szép felsőt is. Amint lesz időm, már meg is veszem hozzá az anyagot :-)

Következő téma... ti értitek azt a helyzetet, amikor azt hiszitek egy barátságról, hogy rendben mennek, jobban mondva javultak a dolgok, s egyszer csak a másik fél felszívódik? Semmit sem tudsz róla, nem jelentkezik, nem látogat meg. Pedig az utolsó összejövetelen beszélgettetek, mosolyogtatok, hülyéskedtetek... oké, volt némi ok féltékenységre, elvégre nem volt annyira a középpontban, mint szerette volna, de szerintem ez még nem ok arra, hogy lesétáljon valaki a térképről. Úgy éreztem, hogy jól alakulnak a dolgok. Többet beszélgettünk, hülyéskedtünk... aztán mintha elvágták volna. 

Nem tudom. Ha valaki nem tud a reflektorfényben tündökölni órákon keresztül, mert a társaság nagy része nem rá figyel, hanem mindenki beszélget mindenkivel, meg kell sértődni? Nem is értem. Tudom, hogy előbb vagy utóbb minden kibukik. Már alig várom, hogy a Sors úgy keverje a lapokat, hogy kiderüljön mi is történt :-)

A többi pedig majd alakul.

Készítettem egy új oldalt, amit csak és kizárólag a hímzésnek és a kézművességnek szenteltem. Nézzétek meg, ha megkérhetlek benneteket.

Deédes Hagyományőrző és Hímző Műhely :-)

Puszi:

Joyo ^^   

Személyre szóló ajándék Lilinek :-)

Sziasztok!

Végre elkészültem Lili barátnőm ajándékával. Mi a véleményetek? Pénteken megkapja, amint megérkezik a VOLT fesztiválra :-)

Nézzétek, itt a folyamat és végül a kész termék. 

Csak mosolyogva jegyzem meg, hogy hasonlóak már rendelhetőek ;-)

Csók:

Joyo

"Retró" játékok

Sziasztok!

Apró közvélemény kutatást végzek...

Emlékszik még valaki arra a kis gyűjthető játékra, ami hidegre megváltoztatta a színét? Magic Baby-nek hívták, és amennyiben nevének megfelelően kisbabát ábrázolt, a pelusa változott rózsaszínre vagy kékre, így mutatva meg, hogy fiút vagy lányt sikerült kifognunk :-)

De volt belőle kutyás, macskás, sellős... legalábbis én ezeket gyűjtöttem. De ahogy a neten lévő képeket nézegettem, létezett belőle angyalka is :-)

Emlékszem, ha volt egy kis zsebpénzem, vagy ötöst hoztam haza a suliból, mindig vettem egyet. Átszaladtam a szomszéd utcában lévő papír boltba és ott zizegtettem a zacskókat, próbálva kitapogatni, hogy milyen jellegű van benne. Emlékeim szerint nem volt a csomagoláson megkülönböztetve, hogy állatos, babás vagy sellős...

Mindig nagy izgalommal töltött el :-)
Szerintem, ha kiforgatnám a pincét, még mindig találnék néhányat. Úgy tudom, hogy még a mai napig is vannak komoly gyűjtők... 

A másik úgymond "régi" játék a Süti Baba. Egy szép arcú hajas baba volt, aminek a gumiszoknyáját fel lehetett hajtani, s rátéve a kalapját egy nagy muffint kaptál :-) Nekem egy áfonya illatú lila volt.

Manapság is menőnek számít, bár elég ritka, és ahogyan utána néztem... borsos áron adják. vajon miért? Tudom, hogy a játék készítők sem tudnak nagyon új dolgokat kitalálni, így ők is a múlthoz nyúlnak, mint a divat vagy zenei szakma... de miért kell valamit tízezrekért adni csak azért, mert "retró"? Hüm? Tud erre valaki értelmes választ?

van még olyan régi játék, amit az ember lánya régen gyűjteni tudott és manapság is fel-felbukkan? A Kinder Surprise fröccsöntött figuráin kívül természetesen ;-)

Szülinapi beszámoló

Sziasztok!

Itt az ősz, itt van újra? Neeem... az kizárt! Hiszen három napja ünnepeltem a szülinapom és én nyári gyerek vagyok! 
Hihetetlennek tűnik, hogy egyetlen éjszaka alatt 10-12 fokot hűlt a levegő és ráadás képen még az eső is szakad... bár igaz, ami igaz, jelenleg annyira nem zavar, hiszen az elmúlt néhány napban néhányszor hőgutát kaptam és leégett néhány testrészemen a bőr.
 Egy kicsit had lélegezzen fel a természet. Bár amondó vagyok, hogy ez a furcsa időjárás, ami manapság a világot uralja, bizony nem véletlen, és itt nem az emberi tevékenységekre gondolok. Én ennél spirituálisabban szeretem megközelíteni a dolgokat. 
 Mondván... amilyen káosz mostanában van az emberek lelkivilágában... hol sírnak, hol nevetnek, szoronganak, nem találják a helyüket, bizonytalanok, elvesztették sokan a lábuk alól a talajt... nos... mindezt Földanya is visszatükrözi... és persze, most kinevethet bárki, aki mindezt badarságnak tartja. Csak szerettem volna leírni :-)  

Na szóval... Péntek-Szombat megünnepeltem a szülinapom. Nem titok, huszonhét éves lettem. Nem indult olyan szánsájn-heppi módon, mint azt a korábbi évek után vártam. Anyám szerint túl sokat vártam tőle. Elképzelhető, elvégre az ember a születésnapján elég sok jó megélésre számít. Ez van, olykor bizony pofára esünk. Nem tudtam ráhangolódni a szokott "szülinapom van, mindenkit szeretek" életérzésre. Kilenctől-ötig dolgoztam, utána oda kocsikáztam Páromhoz, hogy elmenjünk ajándékot venni. Egy szép alkalmi cipőt szerettem volna, de miután a tikkasztó 35 fokban megjártunk három cipőboltot is, és még mindig nem találtam semmit, ami szép és kényelmes is lett volna (tudom, hogy ez szinte képtelenség!), már majdnem elbőgtem magam. Azt hiszem valahonnan máshonnan felhalmozódott feszültség próbált kitörni belőlem, de még nem sikerült neki. Párom hősként viselte a megpróbáltatásokat, boltról-boltra követett, egyetlen rossz szó nélkül, maximum néhány cipőt szólt le. Végül az Invázió nevű ruhaboltban kötöttünk ki. Az eredmény... cipő helyett...

 Egy gépi hímzett fehér macska-naci:

 ... egy piros hímzett csőtopp és egy kis hímzett boleró...

 Vásárlás után borultam ki igazán. Már meg nem tudom mondani, hogy pontosan miért. De olyan gyorsan elment a nap, és alig cselekedtem kedvem szerint... ez van. Azt hiszem tízből egyszer becsúszik egy ilyen születésnap.  Este kint a Fő téren táncoltunk, ittunk, ettünk... hajnali egykor pedig nyugovóra tértünk.

Szüleimtől kaptam egy pici kis Sacher tortát, jelképesen, mert a lelkükre kötöttem, hogy nem kell nagy, családi torta, mert sosem szokott elfogyni. Pláne idén, mivel nem rendeztem családi vacsorát... ne firtassuk...

 

A szombati grillezés mondhatni nagyon jól sikerült. Ott volt mindenki, aki a szívemnek kedves, bár volt aki nem tudott eljönni. Senki sem indokolta meg, hogy miért, de hatan is nagyon jól szórakoztunk :-)

 

Egyetlen probléma volt... éjfélre nagyon, de nagyon berúgtam. Nem kizárólag rajtam múlt a dolog. Egy az, hogy alig ettem, én voltam a szakács, én ettem volna utoljára, a másik pedig annyi, hogy a többiek folyamatosan újra és újra töltötték a poharat... esküszöm, ennyi nem szokott megártani, de most eléggé fáradt voltam. A pálinka pedig kiütéssel győzött! A többit ne firtassuk. 

A vasárnapi másnaposság kínszenvedés volt... de délutánra valahogy összeszedtem magam.

Lényeg a lényeg... jövőre ismételten másként szervezem a dolgokat :-) Lesz családi vacsora, és ha legközelebb is ennyire jó idő lesz, akkor fogom Páromat, Erikát és Dávidot, és leutazunk egy hosszú hétvégére a Balatonra! Nem az én ötletem volt, Erika javasolta :-) Jó ötletei vannak a csajnak ;-)

 Családias ünneplés lesz :-)

Van még egy új projektem, amibe apám inge mellett belekezdtem... már csak indigót kell vennem, hogy a mintát felrajzolhassam az elejére is :-)

Hátulja

 

 Eleje :-)

Legyen nagyon szép napotok :-)

Puszi:

Joyo ^^

Új ötletek a leánybúcsúra... hamarosan képekkel

Sziasztok!

Két napja újra rajtam van az alkotási-láz! Talán a pihenésnek, holdállásnak, vagy annak köszönhető, hogy két nap múlva itt a szülinapom, mindenesetre úgy pörög bennem a kreatív-manó, mintha muszáj volna! 

Az újabb gondolatok igazából a jövő évben rendezendő leánybúcsú miatt pattant ki a fejemből. Az eredeti tervek alapján (már ha összejött volna az osztrák munka, amit beígértek) pólókat rendeltem volna a meghívott lányoknak, és persze magamnak is...
 Nos, igaz, hogy addig még bármi történhet, hiszen jövőév Augusztusára tervezzük a frigyünket Párommal, de a következő ötlet pattant ki a fejemből:

-Saját kézzel hímzett leánybúcsúztató pólók!

Olyasmi szövegekkel a kísérőknek, hogy;

- Ara-csősz
-Menyasszony csapat

A menyasszonyoknak;

-Menyasszony
-Elkelt!
-Foglalózva!
-Igent mondtam!
-El a kezekkel! Magán tulajdon!
-Menyaszörny ( ezt természetesen csak a saját magukat is hisztis menyasszonynak tartó lányoknak! ^^)

Be kell szereznem néhány üres pólót, toppot és trikót amikre kivitelezhetem és később piacra is dobhatom őket. Csak azért bátorodtam fel, mivel Erika elmondása szerint, mikor végre átadhattam neki a trikót, amit kihímeztem számára, simán árusíthatnám őket. Ki kell próbálnom magam. Először a kis névtáblákkal és üzenetekkel. Közben pedig készíthetem a pólókat. Lehet, hogy ehhez a facebook oldalt és a Vaterát hívom segítségül....
Majd kiderül.

Ami miatt kicsit röstellem magam, hogy az íráshoz vajmi kevés ötletem van. Tudom, hogy jó ideje ígérem már az újabb fejezeteket, de nagyon elakadtam. Igaz, hogy történt néhány "aranyos" és inspiráló dolog Izabellával kapcsolatban amire nagyrészt csupán a szemeimet tudom  forgatni és mosolyogni, mint a tejbe tök... de ez még kevés. Inkább a töltelék fejezetek mennek nyögvenyelősen. Nagyon is. Mintha ütnék a hátamat. Sajnálom :-(

Tényleg sajnálom Sophie! Pedig igyekszem. Remélem megérted....

Két nap múlva itt a szülinapom, három nap múlva pedig a grill party. A mai napon vásárolok be hozzá. Remélem idén nem lesz hasonló találkozásom, mint tavaly, mert sajnos a furcsa, rideg viselkedés, amire elviekben nem adtam okot, sőt, éppen, hogy kedves voltam, nos... kicsit megcsappantotta a vendéglistát. Idén őszinte szívvel meghívtam őket, mert a Páromtól hallottam vissza, hogy kicsit bántotta őket, hogy nem is szóltunk nekik. Ha jönnek, jönnek, ha nem, hát nem. Örülök, ha ott vannak, de akkor sem megyek a síneknek, ha meg sem jelennek.

Kíváncsi leszek milyen lesz az idei buli. Erikával úgy terveztük, hogy idén is a 80'-as és 90'-es évek zenéivel dobjuk fel a hangulatot. Találtunk a megosztó oldalon néhány nagyon jó válogatást. Nem tudom ki hogyan van vele, de bennem a mostani zenék semmi maradandó nyomot nem hagytak. Ám gyermekkorom nagy slágerei... huhúúúúú.... azok aztán táncolhatóak!

Például...

Ezzel kívánok nagyon szép napot! 

Joyo ^^