2013. október 20., vasárnap

"Tudom anya... sapka-sál...!"

Sziasztok!

Mostanában kicsit elhanyagoltam az írást. Bőven benne vagyunk a mindenszenteki munkálatokban. A délelőtt takarítással, sütéssel, teregetéssel telt, és most az ebéd után, egy kupica házi pálinkával letelepedtem a géphez. :-)

Két dolgot is szeretnék megmutatni. Az egyik az a kék sál, ami eredetileg körsálnak indult, de valahol meggondoltam magam, és egy egyszerű kis sálacska lett belőle. Mindenből kell egy prototípus. Már a gazdája is megvan. Leendő sógornőm karácsonyi ajándéka lesz. Bár még mindig fogalmam sincs, hogy miként fog a Szenteste lezajlani Párom részéről, ugyanis még mindig fújok az anyjára. Érthető dolgok miatt, amiket nem ecsetelek. Családról jót, vagy semmit. Ezt már megtanultam. Elég annyi, hogy nagyon sok mindent eltűrtem neki, és, hogy édesanyám bölcs szavait idézzem: "-Kislányom, a lóf*sznak is van vége!"
 Ezt meg is fogadom. Az pedig még a jövő fura muzsikája, hogy oda megyek-e hozzá December 24-én, vagy majd autóval Párom elé megyek, mielőtt indulunk nagyszüleimhez a szokásos kiöltözős vacsorára. 

Na, de eltértem a tárgytól. Íme a sál...
Itt még azt hittem, hogy körsál lesz ;-)

Megkevertem a színeket :-)

A csipkézés :-)

És a kész mű :-)

Vannak olyan érdekes képességei az embernek, amiről fogalma sincs, hogy miként tett szert rájuk. Van, aki ösztönösen jól tud főzni. Más a rajzolásban tehetséges, már-már annyira, hogy az alakok lelépnek a papírról. Van, aki kitűnően ért a divat és a saját külsejének összehangolásához, mindenkit levéve a lábáról. Vannak emberek, akiknek a kezébe adsz egy hangszert, s egy hét múlva már ösztönösen jól játszik rajta :-) Azt hiszem ezeket hívják isteni adománynak ;-)

Valami hasonlót én is felfedeztem magamban, és mindezt nem a magam magasztalására írom, hanem egyszerűen földöntúli örömmel önt el :-) Nálam is vannak ösztönös dolgok. Nem azt mondom, hogy kitűnő vagyok benne, de például sosem gondoltam volna, hogy ekkora türelmem és kitartásom lesz a hímzéshez vagy a horgoláshoz. Ráadásul a horgolással vagyok úgy, hogy valami különös oknál fogva nagyon könnyen ráéreztem anélkül, hogy bárki is megmutatta volna nekem a fogásokat. Megnéztem néhány videót, próbálgattam. Még egy hónap sem telt el, de már rengeteg dolgot alkottam :-)
Ma beszélgettem erről édesanyámmal. Nekem nem is annyira a tárgyak vagy ruhák a fontosak. Inkább az, amíg megtervezem, összeválogatom hozzá a színeket és elkészítem. Annyira feltölt, és kiűz a fejemből minden negatív érzést és gondolatot, mint másnak a kemény fizikai munka vagy a torna :-)Ráadásul az is boldoggá tesz, ha látom, hogy másokat mennyire boldoggá tehetek egy-egy darabbal, hiszen az személyesen nekik készül, és nem a bolt polcáról emeltem le....

Ez pedig a másik prototípus, amit tegnap fejeztem be...


Édesanyám rasszta-sapkként jellemezte :-) Van is benne valami, ezt aláírom... A színösszeállításnál inkább az játszott nagy szerepet, hogy Novembertől rézvörös árnyalat lesz a gesztenyebarna mellett. És valahol ezeket a színeket gondoltam, hogy esetleg kiemelné az új árnyalatot... Vélemény? Készíteni szeretnék hozzá egy pár kézmelegítőt is, hogy legyen egy szettem. Idővel pedig még kísérletezgetek... 

Jól haladok az ajándékokkal is. Még csupán Október huszadika van. Pontosan szólva 65 nap van még Szentestéig. Addig bizony bőven befejezem mindenkinek a személyre szóló ajándékát. Sőt mi több, szándékomban áll horgolni egy Mikulás sapkát is az ünnepekre... :-D

Addig is.... legyen nagyon szép hétvégétek!

Puszi:
 
Joyo ^^ 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Tisztulási folyamat

A tisztulási folyamat nagyon sokszor egyértelmű képekkel és instrukciókkal jár. Ahogy fejlődök, ahogy tisztulok és vedlem le magamról a fe...