2013. július 23., kedd

Már csak két és fél nap!

Sziasztok!

Már csak két és fél nap van a nyaralás kezdetéig. Bár nem annyi időre megyünk, mint eredetileg terveztük...azért nagyon várjuk.

Nálatok is volt mát úgy, hogy hetekig semmi sem történt körülöttetek, se munka, se barátok... semmi, majd betervezel egy jól megérdemelt pihenést, lehet az wellness vagy nyaralás, és természetesen hirtelen mindenhová azon a héten kellene menned, be kellene ülnöd, meg kellene jelenned.... stb.



Nos, mi is így vagyunk vele. Az eredeti terv 10 napról szólt. 26-tól 5-ig. Ebből lett egy hét 26-tól- 2-ig, ugyanis végre elindul a targoncavezetői tanfolyam. Most már ott tartunk, hogy Pénteken indulunk és Kedd este hazajövünk, ugyanis Páromnak Szerdán Wiener Neustadt-ban kell megjelennie egy munkaerő kölcsönző cégnél. És az útitársa szerint, ha most nem megy, akkor csak hónapokkal később mehetnek újra 8amit persze egyikünk sem hisz el, de jobb biztosra menni!). A munkalehetőség nagyon fontos. Reményeim szerint a targonca képzéssel és ezzel a beregisztrálással legkésőbb Szeptemberig lesz munkahelye. Most már jó volna nekiindulni a közös életnek kettesben...

Visszatérve a nyaralásra... a mai napon elkezdek listát írni, hogy mit vigyek magammal. Nekem sajnos muszáj, mert elég szita az agyam. Ruha, cipő, ékszer, sminkes táska, pénz, iratok, fényképezőgép, naptej... stb. Még a lap-top-ot is el kell vinnünk, mert jó atyám megkért rá. páromnak egyszerűbb a pakolás. Ami munka ráhárul, az az, hogy átnézze az autót, hiszen mégiscsak két és félórás az út, amire vállalkoztunk :-) irány Balatonlelle!

Már nagyon, de nagyon várom. Péntek dél körül elindulunk... és talán négy körül már ott is vagyunk. Remélem korábban, mert annál több időt tölthetünk az üdülőhelyen és talán még a strandra is ki tudunk menni :-)

Szorítsatok, hogy innentől fogva minden jól sikerüljön, angyalok kísérjék a lépteinket, és, hogy megérje hazajönni Kedden. Párom kapjon munkát a kölcsönző cégnél... ;-)

Még jelentkezem.

Legyen nagyon szép napotok!

Puszi:

Joyo ^^

2013. július 22., hétfő

Névkorongok... :-)

Sziasztok!

Már csupán néhány nap van a nyaralásig. Addig is elég sok munkát bevállaltam, kezdve egy tizenöt szálas fehér szegfűs virágtállal :-) Csak, hogy én is kihajtsam magam a pihenés előtt, ahogy az a családomra jellemző...

Egész pozitív hírrel indult a nap, édesanyám helyettese, Eszti eladta az egyik névkorongomat. Miért is ne... elvégre Magdolna van... 

Így nézett ki a kompozíció, amit az orrom előtt vittek ki a boltból...



Kíváncsi leszek, hogy mikor fog beindulni ... :-)

Szerintetek milyen?

Egyenlőre ez a választék...








És továbbra is gyűjtöm az ötleteket, vajon miket látnának szívesen...

Nagyapám adott néhány tippet, hogy ne csak nevekkel próbálkozzam:

Pl:

-Rád gondoltam!

-Légy jó!

-Csak neked!

-Szeretettel

-Minden szépet!

-Légy boldog!

-Csak úgy!

Volna még ötletetek? Szívesen fogadnám őket. Mit tudnátok még elképzelni egy ilyen korongon? 

Előre is köszönöm a tippeket ;-)

Legyen nagyon szép napotok!!!

Puszi:

Joyo ^^

2013. július 20., szombat

Paranoia? Ugyan...

Sziasztok!

Van valami ami egy ideje nem hagy nyugodni. Igaz, hogy előre tudom, hogy mi lesz rá a reakciótok, de akkor is kiírom magamból...

Lassacskán egy éve, időről-időre bebámul hozzám egy középkorú nő. Az elején még csak a kirakatot bámulta, gondoltam gyönyörködik a virágokban. Később már a nyitott ajtón nézett be, és akkor tűnt fel legelőször, hogy nem a boltot nézi, hanem engem. Később megfigyeltem, hogy egy hónapban legalább kétszer megjelenik, de nem jön be. Furcsa volt, a személy pedig valahonnan ismerős. Tavaly decemberben tudtam beazonosítani a hölgyet a buszon ülve. Ugyanis adva volt egy találkozás, és nyilvánvalóan nem véletlenül beszélt éppen akkor, ott fél szemmel néha engem nézve. A vele szemben ülő másik nőnek  mesélt a lányáról, akit nevén nevezett. Majd egy mondatban említve a lány párját nevén szólítva, amit szintén ismerős volt, s ugyan mind a kettő tucatnévnek számít, mégis kisebb az esély arra, hogy ők  ketten egy párt alkotnak, az anya pedig roppant ismerős... végül leesett, hogy Ő kinek az édesanyja. Igyekeztem továbbra is kifelé bámulni az ablakon, mint aki meg sem hallotta Őt.

Ezt követően egy időre eltűnt. Majd Izabella napon beállított hozzám, hogy a kolléganője neve napjára köttessen egy kis csokrot három szál mini Gerberából. Továbbra sem mutattam semmi jelét annak, hogy tudnám, hogy ki ő, viszont legalább már bemerészkedett a küszöbön túlra és szóba is elegyedett velem. Csak, hogy beszélgessünk és ne legyen kínos csend, megjegyeztem, hogy milyen szép név is az Izabella és milyen ritkán hallom. Erre helyeselt... majd még egy érdekes fordulatot vett a társalgás...
  -Nagyon ritka név, mint például a ... - és itt kimondta az én nevemet, ami valóban nem túl gyakori. 
Rámosolyogtam. Akár így is maradhattam volna nagy egyetértésben bólogatva, hogy igaza van, de én a másik utat választva jeleztem, hogy ... - Igen, valóban, engem is így hívnak.
  -Valóban - kérdezte.
Nos, amennyiben ő valóban annak az édesanyja, akinek gondolom, lám, attól a perctől fogva már biztos lehetett a dolgában, hogy én vagyok az akire gondolt. 

Minden esetre azóta sem járt bent nálam a virágboltban, de az utca túloldalán, vagy nagyon ritkán a kirakatnál még látom.

Van néhány dolog, ami nem tiszta. Mint például az, hogy amennyiben a lánya boldog, legalábbis  rendben mennek a dolgok, van egy veje, jobban mondva jelölt, akire büszke lehet, mi a csudát akar tőlem? Miért "járt utánam", miért kerülgetett...? Mit akar tőlem? Nem csináltam semmit. Elhihetitek, ez minden, csak nem üldözési mánia.

Van, vagy esetleg volt valakinek hasonló esete?

Puszi:

Joyo ^^

2013. július 18., csütörtök

Mélázás

Sziasztok!

El kell ismernem, hogy néhány napja csodálatos, pozitív dolgok indultak be az életünkben. Azt hiszem köze van a térrendezéshez, pozitív gondolkodáshoz... ez egy hullám, amit meg kell lovagolni. Igaz, hogy a két és fél napig tartó boldogság mellé, csak, hogy az Univerzum kiegyenlítse a dolgokat (azt hiszem túlzottan is pozitív és optimista voltam), ujjbegyével megpiszkálta életem kis tavát, s a nyugodt víztükrön máris zavar keletkezett... "kedves" anyósom személyében. Nem részletezem milyen összetűzéseink voltak... lényeg a lényeg, kép napig elképesztően szarul éreztem magam. Tudjátok, az egyensúly...

A mai napra ébredve érzem úgy, hogy nagyjából középen vagyok. Most kell tovább táplálnom magamban a hálát, a pozitív gondolatokat és középen maradni. Jó lecke volt a Sorstól ez a szárnyalás és ez a zuhanás. Most valahol meg kell találnom a nyugalmat.


Erre a hímzés tökéletes. 

És már csupán egy hét van hátra a nyaralásig ;-)

Joyo ^^

2013. július 12., péntek

Egy kis energia és térrendezés... belső sugallatra...

Mostanában egyre többször ugrik be az a régi mondás, hogy "A családtagjainkat nem mi választjuk." Nem is azt akarom ezzel sugallni, hogy márpedig de jó volna, egyszerűen csak abba fáradtam el, hogy a családtagjaim folyamatosan "jó tanácsokkal" látnak el, és agyon féltenek mindennek hangot is adva, amitől
sűrűn megtüskésedek és úgy reagálok akár egy sarokba szorított állat. Tegnap még úgy is éreztem magam. Ültem az irodában, nagyapám balról, nagyanyám előröl, én pedig szó szerint a sarokban ültem egy széken. Mondhatni sarokba lettem szorítva, mert csak mondták és mondták a magukét a jövőmmel kapcsolatban (mármint aggodalmaikat), abban a csöppnyi kis sötét irodában, én pedig egyre rosszabbul és rosszabbul lettem.
 Utálom ezt a helyzetet!!! De tudom, hogy csak én tehetek ellene. Vagy leállítom őket, vagy nyelem tovább és beteg leszek Azt hiszem, hogy az előbbi volna a jobb választás. 

"Kértem erőt...
És Isten adott nehézségeket, amelyek erőssé tesznek.

Kértem bölcsességet...
És Isten adott problémákat, hogy megoldjam azokat.

Kértem bátorságot,
És Isten adott veszélyeket, hogy legyőzzem azokat.

Kértem adjon szeretetet...
És Isten adott gondterhelt embereket, hogy segítsek rajtuk.

Kértem kegyelmet...
És Isten adott lehetőségeket."



Azt hiszem ezekhez kellene tartanom magam...


Ma egész nap pörögtem. Talán a tegnapi nap kárpótlása :-) Segítséget kértem a fentiektől, hogy a boltot megtisztítsam, beindítsam... szeretném, ha az energia megfelelően áramlana és jól funkcionálna minden. Majd kicsit megszédülve a füstölő illatától jött egy ötlet: Feng Shui! Egy próbát megér!


Így hát letöltöttem egy feng shui térképet, megnéztem milyen színek, milyen formák hová valók, és az egész délutánomat rászántam a rendezkedésre. Már akkor jó, ha a lelkesedésemmel, a gondolataimmal teremtek, vagy bevonzom a jó forgalmat :-)
Lelkesedésből pedig nem volt hiány! Tudom, hogy az ember azonnal nem várhat változást. Az volna a legfurcsább. Szépen rendeződnek az energiák és beindulnak a változások ;-)


Velem nincs gond. Én szeretem a munkám, és szeretek ott lenni a nagy boltban. Mással lehet a probléma. De már rajta vagyok ezzel kapcsolatban is a változtatáson.  



Furcsa... én rendben érzem magam körül a dolgokat, mióta nem lakom otthon. Talán már valóban nagyon erősen kellett a leválás. 

Két hét múlva pedig én is megkapom a jól megérdemelt 10 napos pihenést a Balatonon :-) Megyünk Lellére ;-)

Ráadásul alapos megfontolás után lefoglaltuk a booking.com oldalán a jövőévi nyaralásunkat :-) Ha minden ilyen szépen halad, megyünk külföldre, és ott fogom ünnepelni a következő születésnapomat ;-)


Legyen nagyon szép estétek!


Joyo ^^

2013. július 8., hétfő

Egynapos fesztivál-hangulat :-)

Sziasztok!

Újra itt vagyok :-) Telve élményekkel, gondolatokkal... ugyanis Szombaton fent tomboltam a 21. VOLT fesztivál utolsó napján Lili barátnőmmel. Igaz, hogy eredetileg arról szólt a fáma, még két hónappal ezelőtt, hogy egyáltalán nem is megyek, amit Párom be is tartott, mondván nincs idén olyan együttes, amiért ő kiadna több, mint húszezer forintot. Én megvettem a napijegyet Szombatra, így Lili barátnőm Péntek déli érkezésével kezdetét vette a csöppnyi nosztalgia. Utoljára 2008-ban buliztunk együtt kettesben a VOLTon :-) Azt hiszem elég sokat változtunk. Mivel már mind a ketten aktívan dolgozunk, hamarabb elfáradtunk... kiestünk a ritmusból -) Lili meg is jegyezte hajnali kettőkor, mikor hazaestünk és végre lerúgtuk a cipőnket, hogy kiöregedett fesztiválozók vagyunk. -Kétlem - mondtam neki fáradtságtól apró szemekkel - mert a szüleim még mindig fent tombolnak!

Ami igaz is volt, ráadásul ők mind az 5 napra felmentek. Én vezettem a boltot. 

Szombaton délután háromra fel is értünk, kiváltottuk a karszalagokat, feltöltöttük pénzzel fesztivál kártyákat, majd nekiindultunk, hogy becsússzunk a fesztivál területére. Fogtuk magunkat és egy-egy csúszószőnyeget magunkhoz véve felmásztunk a kilenc méter magas magenta színű csúszdára. Tőlem mindez hatalmas szó volt, hiszen a legtöbb kilátónak még a második emeletéig sem jutok, olyan szinten elkocsonyásodnak a lábaim a tériszonytól!  Kivételesen nem remegett a lábam, ráadásul a kilátás fenomenális volt a tetejéről! Lili csúszott le előbb. Nekem csak akkor szált inamba a bátorságom, mikor láttam, hogy barátnőm miként tűnik el a mélységben. Lenéztem, de nem kellett volna! De szégyen szemre nem akartam visszamenni és bemenni a kapun! Nem siettetett senki, hogy menjek már. Nem is állt a sor mögöttem. Lili lentről már integetett. Végül leterítettem én is a szőnyeget, a lábaimat beledugtam a zsákszerű első részbe, elhelyezkedtem, a fél literes vizet a lábaim közé szorítottam, majd megfogtam a szőnyeg két kapaszkodóját. lenéztem az engem váró kilenc méteres magasságból. Lentről nem tűnt ilyen meredeknek!!!! Pfff!!!! Mély sóhaj, majd gondolván: - Egy éltem, egy halálom! ha már feljöttem! Fogtam magam, s előrébb lökődve magam, elindultam. Ijesztő volt, gyors és gyomor emelgető! Egyetlen gondolat cikázott a fejemben, míg úton voltam: - Legyen már vége! Legyen már vége! legyen már vége!  De amint lent voltam, s elmúlt a remegés kezemből-lábamból, már újra csúsztam volna! Azt hiszem, hogy az adrenalin pörgetett fel!

Ettünk-ittunk-szórakoztunk! nem állt szándékunkban berúgni :-) Több koncerten is táncoltunk, mint például a Nemjuci, az Anna and the Barbies, folytattunk Parov Sterar-ral, este pedig Ákossal. Én végig énekeltem a kétórás koncertet, el is ment a hangom másnap! Alaposan kifáradtunk éjfélre, de belekóstoltunk még a Pál Utcai Fiúk koncertjébe, de hamar feladtuk és haza slattyogtunk Lili nagy bánatára, ugyanis mind a kettőnknek nagyon fájt a lába. Két órát nem akartunk várni, hogy sorra kerüljünk a taxi soron, máshová pedig aznap éjjel nem küldtek kocsinak. Jó biznisz ez nekik, csak mi maradtunk hoppon. Puffogtam is miatta fél órát. 

Különös érzés volt, hogy nem tartottam kimondottan semmilyen találkozástól. Egyszer láttam Barbit, de csak egy villanás volt. Tudom, hogy Balázs és Veronika már nagyon régen nem járnak fesztiválokra. Miért is állt volna be a gyomrom! talán lassacskán már megszabadulok az érzelmi démonjaimtól. ideje volna. Sok idő eltelt azóta. Hess!!!

Mutatok inkább néhány képet a szombati buliról... :-)


Ákos koncerten! Nagyon jó két óra volt ^^


Az idei VOLT témája a "Robotok" volt. Mi is vettünk egy-egy tetoválást magunkra. Robo-kutyákat! :-)


Parov Stelar koncerten. hatalmas tömeget vonzott a swing ;-)

Végül, de nem utolsó sorban arról is beszámolhatok, hogy Lilinek nagyon tetszett a hímzett ajándék, amit kapott. Nagyon jól is állt neki. Szombat délelőtt abban jött le velem a virágboltba, de a VOLTon már nem merte hordani, nehogy  valami baja legyen :-) 


Talán hamarosan az üzlet is beindul. Egyre nagyobb már a kollekcióm :-) Most éppen egy púder színűn dolgozom, utána pedig egy világos kéket készítek. Lehet, hogy fel kellene tennem őket a Vaterára. Vélemény?

Megterveztem már egy elegáns stólát és egy fűzhető szép felsőt is. Amint lesz időm, már meg is veszem hozzá az anyagot :-)

Következő téma... ti értitek azt a helyzetet, amikor azt hiszitek egy barátságról, hogy rendben mennek, jobban mondva javultak a dolgok, s egyszer csak a másik fél felszívódik? Semmit sem tudsz róla, nem jelentkezik, nem látogat meg. Pedig az utolsó összejövetelen beszélgettetek, mosolyogtatok, hülyéskedtetek... oké, volt némi ok féltékenységre, elvégre nem volt annyira a középpontban, mint szerette volna, de szerintem ez még nem ok arra, hogy lesétáljon valaki a térképről. Úgy éreztem, hogy jól alakulnak a dolgok. Többet beszélgettünk, hülyéskedtünk... aztán mintha elvágták volna. 

Nem tudom. Ha valaki nem tud a reflektorfényben tündökölni órákon keresztül, mert a társaság nagy része nem rá figyel, hanem mindenki beszélget mindenkivel, meg kell sértődni? Nem is értem. Tudom, hogy előbb vagy utóbb minden kibukik. Már alig várom, hogy a Sors úgy keverje a lapokat, hogy kiderüljön mi is történt :-)

A többi pedig majd alakul.

Készítettem egy új oldalt, amit csak és kizárólag a hímzésnek és a kézművességnek szenteltem. Nézzétek meg, ha megkérhetlek benneteket.


Puszi:

Joyo ^^   

2013. július 3., szerda

Személyre szóló ajándék Lilinek :-)

Sziasztok!

Végre elkészültem Lili barátnőm ajándékával. Mi a véleményetek? Pénteken megkapja, amint megérkezik a VOLT fesztiválra :-)

Nézzétek, itt a folyamat és végül a kész termék. 

Csak mosolyogva jegyzem meg, hogy hasonlóak már rendelhetőek ;-)













Csók:

Joyo

Facebook függőség

  Ezt a címet elnézve azt hiszem mindenkiben joggal merül fel a kérdés: - Én miért volnék függő? Függővé lehet válni? Miért volna veszélyes?...