Lánykérés

Izgatott voltam, mint  minden Sitkei rock fesztivál előtt. Azt tudni kell, hogy Párommal négy évvel ezelőtt ezen a rendezvényen jöttünk össze, így elég fontos helyet kapott az életünkben, s minden évben igyekszünk észrevenni rajta, hogy szórakozzunk és kicsit nosztalgiázzunk.

 Az idei is így indult. Majd hőgutát kaptunk a első három koncert alatt, de Kárpátián már ott ugráltunk, tomboltunk a tömegben, a nap pedig csak telt és telt, s nem is sejtettem mi vár rám. Kárpátia után Lord következett. A nap már lement, sötét volt, csak a színpadi fények adtak fényt. Négy évvel ezelőtt egy ilyen koncerten kezdtünk közeledni egymáshoz. Ugrálás közben átölelt, koncert után a tömegben fogta a kezem, s még onnan kiérve sem engedte el. Valahol ott kezdődött a dolog.

Sajnos a dalunkat, melyre legelőször táncoltunk, nem adták elő. Ez a Csenddel üzenek. Koncert után kézen fogott és elindult velem a színpad felé, majd megálltunk ott, ahol négy évvel ezelőtt lehettünk. 

  -Lassúznál velem? - kérdezte, miközben magához ölelt.

Zavartan elmosolyodtam.

  -Igen, de  mire?

Kicsit arrébb pördült velem a lejtős talajon, s újra a szemeimbe nézett, miközben finoman megfogta a két kezem.

  -Most körülbelül ott állunk, ahol minden elkezdődött - mosolygott, majd a zsebébe nyúlt. Már akkor zakatolt a szívem és remegtem minden ízemben, ám, mikor lassan féltérdre ereszkedett előttem és kinyitotta a dobozt, már nem tudtam uralkodni azon bárgyú vigyoron, ami az arcomra kívánkozott.A félhomályban nehéz volt kivenni az alakzatot, de abban biztos voltam, hogy gyűrű.Ránéztem életem szerelmére, aki még mindig előttem térdelt, majd feltette azt a kérdést, amire egy férfi hosszú ideig készülődik, s az esemény hosszas és alapos készülődés előzi meg: - A feleségem leszel egy életen át?

 Újabb bárgyú vigyor... - Igen. Leszek.

A korább ezüst gyűrűt gyorsan áttettem a jobb kezemre, hogy Ő fel tudja húzni bal kezem gyűrűsujjára az eljegyzési gyűrűt. Vékony volt és kecses.

  -Jónak kell lennie a méretnek. 

És igen, pontosan passzolt az ujjamra. Tökéletes volt. Miután felállt, hosszan megcsókoltuk és megöleltük egymást.Még mindig remegett mindenem, de már sírni is akartam a meghatódottságtól. 

  -Elcsórtad az egyik gyűrűm?

  -Ki fogsz nevetni. Az egyik éjszaka vagy egy órán keresztül nyálaztam az ujjadat, hogy levegyem az ezüst gyűrűd. Utána digitális tolómérővel megmértem, de visszatenni már nem tudtam, mert morrantottál egyet és elfordultál - mesélte mosolyogva a vőlegényem.
  -Az a gond, hogy ebben a sötétbe nem látom.
Párom előhúzta a kis zseblámpát és megvilágította az ékszert. Kecses, vékony, kanyargós, kővel a közepén. Gyönyörű volt!
  -Nahát! Arany!
  -Igen. És elárulom, hogy a kő sem üveg benne. Minden igazi benne - mosolygott rám azzal a mosollyal, amilyennel csak az a férfi tud, aki éppen megkapta, amiért véres verítékkel megdolgozott.

Különös belegondolni. Megkérték a kezemet. Menyasszony lettem. Még mindig hihetetlen. :-) 

  Egyenlőre még szüleim néznek ránk furcsán. Megértjük őket. Párom most fog elhelyezkedni. Talán ők úgy gondolták, hogy akkor volna ésszerű lépés, ha már biztos munkahelye van. De Párom elmondása szerint mindenképpen Sitkén akart megkérni, és nem akart még egy évet várni vele. Neki ez volt a legjobb pillanat. Még az inga is megmondta. Így tudom, hogy Szeptemberben a sok lehetőség közül biztosan bejön az, amire szükségünk van :-)

Legyen szép napotok :-)          

Életjelek

Kedves Olvasóim!

Eltűnésem oka csak annyi, hogy megkezdődött a mindenszenteki készülődés. Sem sok időm van gépezni. Este örülök ha eljutok az ágyig :-) Továbbá... párom ajándékán dolgozok... vélemény?

Ígérem, amint tudok, bővebben írok :-) Az ing hímzését elvileg hétfőig be kellene fejeznem. Drukkoljatok :-)

Szép napot!

Utolsó hétvége kettesben :-)

Tegnap délelőtt puccba vágtuk a lakást, hogy mire szüleim megérkeznek rend és tisztaság várja őket haza. Két óra alatt megcsináltunk mindent. Szépen felosztottuk egymás között a munkát párommal. Jó az ilyen férfi a háznál, nem riad vissza a házimunkától. Még teregetni is kiállt az erkélyre, no persze a munkásruháit  később az ágyneműket és a saját alsóit csipeszelte a kötélre, nem az én kis finom csipkéimet. Övé volt a fürdőszoba, enyém a kisszoba és a fél konyha.... rekord idő alatt végeztünk. :-)

 Sütöttem csokoládés-fekete szedres - fehér csokis muffint. Mára alig maradt belőle ^^

Tegnap a takarítás után a jó időre való tekintettel ellátogattunk a Tómalom fürdőbe. Nagyon régen nem voltunk már ott, s az a hír járta, hogy fel is lett újítva, így kézenfekvő volt, hogy oda megyünk az uszoda és a Fertő tó helyett. Délután kettőkor furcsa mód még alig voltak. Lepakoltunk, átöltöztünk és beleereszkedtünk a vízbe. Az egy nagy pozitívuma a tónak, hogy a hátsó részen kb két méter mély, így nem kell sétálnod, ha úszni szeretnél, csak bele ereszkedsz a létráról :-)  

 Lett egy kis színünk, mondjuk úgy, hogy előröl szépen le is égtem. 

Este egy üveg borral kiültünk az erkélyre. Jót beszélgettünk, lement a Nap, kigyúltak a csillagok, a szomszédok veszekedtek körülöttünk a bor pedig fogyott. Ahogy telt az idő valahol fél tizenkettő után elcsábítottuk egymást. Volt valahol egy ábrándkép bennem, hogy egyszer az erkélyen fogok szeretkezni. Sikerült, minden tervezés nélkül. Bár azt hozzá kell fűzni, hogy az ábrándokban nem nyomja össze a lapockáját, farcsontját, csigolyáit ^^ Persze mindezt már csak ma reggel vettem észre... De megérte!

Ma megyek Erikával család állításra. Néhány dologra választ keresek. Ha olyan állapotban leszek, megosztom veletek az eredményeket.

Legyen szép napotok!

Joyo ^^      

Vegyes napok!

Bizony vegyes napok voltak ezek. Fogalmam sincs, hogy miért, de három napon keresztül szorongtam, migrénes fejfájástól és ízületi fájdalmaktól szenvedtem. Ahogy szóba elegyedtem más nőkkel, szintén hasonlótól szenvedtek. De csak a nők. Mi fene folyik itt? Talán a telihold? Vagy front? Mind a kettő? Spirituális oka volt a dolognak? Valami különös női kór sepert végig az országon? Azt hiszem erre nem egyhamar fogok választ kapni. Különös módon, a spirituális oldalt, ahol sok minden megmagyarázásra került mi miért is történik abban a hónapban, zárolták. Remélem nem szűnik meg... :-(

Minden esetre a melankólia, a levertség, a sírhatnék és a fájdalmak már ténylegesen elmúltak. Talán azért is, mert tegnap Erikánál voltam. Sokat beszélgettünk, ingáztunk, újabb megerősítéseket kaptam a jövőmmel kapcsolatban, és ő is. :-)

Ráadásul sikerült némi diskurzust tartanunk a regényről, és úgy néz ki a dolog, hogy ismét megindult az áradat, szépen haladok. Hamarosan újabb fejezetet publikálok :-)

A hímzéssel is nagyon szépen haladok. Jelenleg egy fehér, ujjatlan lenvászon inget hímezgetek, melynek a hátára egy szépen futtatott motívum együttest rajzoltam át indigóval. Amint befejeztem a ruhadarabot, elkezdem megtervezni Párom születésnapi ajándékát. Az még csak a jövőhéten derül ki, hogy ingről vagy pólóról lesz szó ;-)

Rengeteg tervem és ötletem van, amit majd idővel megosztok veletek is :-) Például; gyertyatartó, díszek, poharak, kancsók, ékszerek.... rákattantam a kézimunkázásra. És szerencsére egyre szebbek a munkáim. Úgy néz ki, hogy csak bele kell rázódni egy kicsit :-) Nagyon kíváncsi leszek :-)

Íme, ez a mostani projekt:

    

Lehet, hogy nevetni fogtok, de aki vállalkozásban dolgozik elképzelhető, hogy nem fog, mivel tisztában van vele, hogy bizonyos ünnepkörökre előre kell dolgozni. Lényeg a lényeg... tegnap felpakoltuk a raktárhelyiségbe az elkészült karácsonyfatartók fatalpazatait négy nagy dobozba rendezgetve őket. Vicces mi? Többen furcsán néztek, mikor pakoltuk ki az autó csomagtartójából a furcsa formájú fadarabokat. "Végre valami történik az utcában!" Hmmm.... különös az emberi természet. Mindegy is... most csak azért is furcsa a raktár, mert egy helyen gyülekezik a mindenszenteki és a karácsonyi ünnepkörre előkészített dolgok... ejj....

Legyen szép napotok. Szerintem még jelentkezem :-)

Joyo