Tisztulási folyamat

A tisztulási folyamat nagyon sokszor egyértelmű képekkel és instrukciókkal jár. Ahogy fejlődök, ahogy tisztulok és vedlem le magamról a felesleges jelmezeket, úgy válnak egyre érthetőbbé és gyakoribbakká azok az álmok, melyek megmutatják, hogy az adott fázisban mi történik körülöttem. Ez lehet a lélek üzenete, vagy jelzés arra, hogy életem mely területe formálódik át éppen. Volt olyan álom, amikor a magamban nagyon mélyre eltemetett sötét én bukkant elő és vele kellett megküzdenem. Volt, amikor a Világ omlott össze körülöttem és egy addig rejtve mellettem lévő angyal mentett ki onnan. Volt olyan, hogy egy fekete csuklyás alak elől menekültem, akik folyamatosan a nyomomban volt. A legutóbbi erősen erotikus töltetű volt, de nem abban a lucskos pajzán értelemben. Egyszerűen arra mutatott rá, hogy a második energia koszorú, a szakrális, vagy szex csakra kapott nagyobb hangsúlyt ebben az időszakban. Szombaton kezdődött. Fogalmam sem volt, hogy miért, szét akart szakadni a keresztcsontom. Ehhez párosult a hátam közepe. Apró kis magyarázatként mellé csatolnám, hogy vannak csakrák, melyek párban vannak. Ilyen a szív és a szexcsakra is. Egyszer tisztulnak és egyszerre sérülnek. Ahogy sétáltam a városban, annyira kínzott a fájdalom, hogy azt hittem képtelen leszek tovább haladni az úti

célom felé. De igyekeztem túllendülni rajta. Aznap éjjel egy régi szeretőmmel álmodtam, akivel még mindig jóban vagyok. Gondoltam, biztosan vele kapcsolatban oldódik ki valami, hiszen hetekkel korábban találkoztunk utoljára. Vasárnap délelőtt lévén Férjem nem tartózkodott otthon, így elvégeztem a Test félév és Lélek félév gyakorlatokat az Anamé programból. Az utolsó gyakorlatot követően ismét kitört rajtam egy erős tisztító sírás. A földön vonaglottam, fetrengtem, zokogtam, némán sikoltottam ki magamból a feloldódó blokk sötét, forró energiamaradványait. Mikor ennek a folyamatnak vége lett, még fekve maradtam a parkettán. Úgy éreztem szükségem van rá. Mintha az energia még mindig áramlott és dolgozott volna bennem. Kellemes zene szólt a számítógépből, így lassacskán meditációba süllyedtem, ahol megérkezett a magyarázat az utóbbi történésekre. Nehéz is igazán írni róla. Nagy a valószínűsége, hogy a történet további alakulásába fogom beleszőni. A lényeg, hogy egy ősi papnő jelent meg előttem, aki én voltam, de mégsem én voltam. Együtt volt valakivel, akiről viszont tudtam, hiába nem az arcát viselte, hogy az a korábbi szeretőm, akivel álmodtam az éjjel. Valahol a távoli múltban egy távoli kultúrában, más, de mégis ismerős testben. A nő hátán, végig a gerincén arany színű ismeretlen betűrendszerű írás jelent meg a csakrapontokat jelölve. Legélénkebben a szexuális energiaközpont ragyogott. Erős érzelmek és biztos tudás öntött el a meditáció közben, hogy életem mely részét kell gyógyítani, mit kell megélnem ahhoz, hogy jól működjek, s arról is sugallatot kaptam, hogy a hajdani papnőnek tervei vannak velem. Azért bukkan fel olykor-olykor hol ébren, hol transzban, hol álmomban, mert erre az életemre valami olyasmit vállaltam, amihez neki is köze van.

  Haladok az utamon. Izgalmasnak ígérkezik a követező szakasz. A könyvben írni fogok róla....

Johanna ~˘˘~