Mintha a fogamat húznák....

 Sziasztok!

Bocsánat, pár napig csendes voltam. Kicsit zaklatottak voltak az éjszakák a kisfiammal. Picit megborult az
alvásrendje és kb a blogolás volt az utolsó gondolatom...

De az elmúlt két napban kicsit visszarendeződni látszódnak a dolgok.

Ez a furcsa, bolond, változékony időjárás Nimóra és az ízületeimre is hatással volt.

Ráadásul tegnap még a fogorvosomnál is látogatást tettem. Foghúzás...nem tartozik éppen a wellness kényeztetések közé. De mióta szültem, minden átértékelődött. Csak ültem ott, elviseltem, hogy fogják a fejem, feszegetik a fogam, vágják az ínyem, roppan és roszog a fogam, majd összevarrták a helyét. 

Sőt, a rendelő várójában össze futottam a volt sógornőmmel. Mondanom sem kell, nem igazán nézett rám, vagy kommunikált velem. Igyekszem elengedni a dolgot. Bojkottált. Nem mintha akkor annyira szerettük volna egymást, amikor sógornők voltunk. Sok mindent elárul, hogy miként áll volt férjem családja ehhez az egészhez, vagy, hogy Ő hogyan látta a válásunk mikéntjét, mert sajnos nem vagyok biztos benne, hogy megértette az okokat... :( Vannak olyan dolgok, amik fiatal házasok között, de még viszonylag fiatal emberek párkapcsolatában is nagyon zavaró és sok-sok kompromisszumot igényel. És arra nem lehet egy életet építeni. De ez van. Elfogadom és elengedem.

Most szép életem van. 

 Legyen nagyon szép napotok.

Joyo ^^