2021. február 3., szerda

Régi programok felülírása

 Sziasztok!

Folytatódik tovább a közös élet kialakítása. 

Számomra még mindig nagyon furcsa, hogy nem dolgozom. Talán azért is, mert szeretem a hivatásom és mivel a babám előtt alig-alig olt pihenő benne, most furcsa, hogy csak az anyaság van porondon.

Emlékszem, egy barátnőm egyszer azt mondta alig várja, hogy gyereke legyen és végre  ne kelljen dolgoznia.... 

Akkor is furcsán néztem és most sem értem igazán. Sosem szerettem s monotonitást. s bár egy közel négy hónapossal minden nap más és mindig történnek új dolgok, azért  mégis csak hasonló képpen telnek a napok a rutin miatt. Tudom, hogy Nimónak ez biztonságot ad. Én pedig türelmet tanulok. 

Mivel egyre inkább melegszik az idő, így minden nap levihetem sétálni a kicsit. De már ez is felér egy edzéssel... :)

A másik, ami furcsa számomra mióta itthon vagyok a gyerekkel, hogy nincsen saját keresetem. Sosem szerettem függeni másoktól. A volt férjem mellett pedig muszáj volt félre tennem, hogy legyen aranytartalék ha bármihez kellett, mert sokszor elfolyt a pénz a házi kasszából. Ezért is ivódott belém, hogy legyen pénzem, hogy akár önálló is tudjak lenni, mert sokszor sakkoztam a számlákkal, hogy a lakbért be tudjam fizetni és még kajára is maradjon. 

Tudom, hogy Gé mellett nem szűkölködöm, még így sem, hogy csak egy keresetből élünk. Nincsenek is nagy igények, de azért nagy lelki munka volt elfogadni.

Jelenleg ez a hivatásom.... És igyekszem jól csinálni.

Hosszú időbe telt, amíg átírtam a régi, pénz miatt görcsölő programjaimat. Nagyom mélyen belém ivódtak. És nagyon sok helyzetet anno nem is tudtam irányítani. Hiszen nem én hoztam haza a nagyobb összeget, de nem is nálam volt, csak egy része, amit a lakbérre vagy ételre szánt az exem. Igyekeztem beosztani, de nyilván nem valami jól, ha alig volt elég. Bár olykor ő is vitt el a dobozból...ami nem esett jól, hiszen az a rezsire volt elrakva, nem pedig szerszámokra vagy bolhapiacra. 

Néha még ebben az életemben is vissza köszön, hogy begörcsölök, pedig semmi okom rá, hiszen mindre van, minden időben be van fizetve. Ráadásul mióta itthon vagyok én is lényegesen kevesebbet költök, hiszen nem mászkálok el sehova. 

Ez is még egy komoly feladat. A létbizonytalanság félelmét teljesen felülírni. Ami a jelen világhelyzetben nem is olyan egyszerű. Szerencse, hogy Gé-nek olyan munkája van, amire nagy szükség van. De azt megtanultam tavaly, ho

gy semmiben sem szabad biztosnak lenni. Csak a változás állandó...

Legyen nagyon szép napotok!

Joyo ^^

u.i: Ha valaki esetleg kíváncsi a jelenlegi életemre képekben is, az Instagramon  ketten_egy_nadragban néven megtalál :)  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A jó úton...

 Újult erővel vetem bele magam az életmódváltásba. Nem is olyan régen látogattam el a nőgyógyászomhoz. Óva intett, hogy, ha így folytatom az...