Első alkalom a jegyesoktatáson

Sziasztok!

Tegnap este volt az első jegyes kurzusunk. Előre nem sejthettem, hogy Párom hogyan fogja bírni, főként mivel be kellett mennünk a plébániára, Ő pedig, mint azt már többször említettem, kicsit

másként van a hittel, mint én. De megnyugodhattam, mert meglepően sok pár jelent meg a Jezsuita-teremben, ahol egy szép nagy kört alkotva foglaltunk helyet.

Tulajdonképpen ez után még hat alkalmat tartanak meg, ahogy különböző keresztény házaspárok a házasság más-más témájában tartanak előadás negyvenöt percben. Fogalmam sem volt, hogy mire számítsak, de be kell ismernem, hogy nagyon élveztem. A legelső alkalommal Szabolcs atya, a soproni plébános beszélt a házasság szentségéről, de valahogy mégis magával ragadó volt. Se nem bigott, se nem túl csöpögős, teljesen szerethető volt a mód, ahogyan beszélt. Tovább megyek, még Párom is élvezte. Ez pedig nagy szó. 

Ha spirituálisabb oldalról közelítem meg az eseményt, azért is volt az atya szava számomra hiteles és megkapó, mert ahogyan egyre fáradó szemekkel csak őt figyeltem a fehér háttér előtt állva kékes derengés vette körül, ami ezoterikus megközelítéssel a hit színe. Ennél több nekem már nem is kellett. Ittam a szavait. Egyszerű, de igaz dolgokról beszélt, amit szerintem bárki megfogadhatna.

Nem éreztem úgy a végére, hogy elrabolták az időmet, csak a szék volt nagyon kényelmetlen, de kibírtuk :-)

Hazafelé sétálva megvitattuk a hallottakat. Csak a saját nevemben beszélhetek, de én úgy érzem, hogy egy a hat előadás hasznos információkat és alapokat nyújthat a számunkra. 

Az a gond, hogy nem tudom vissza adni az atya szavait. Jó volna, de azt hisze ezek egyszeri és megismételhetetlen esetek, amikor valaki csatornává válik egy magasabb tudatnak és közvetít. Talán Ő maga sem tudná ugyan azokkal a szavakkal megismételni amit mondott. :-)

És ez az igazi!

Puszi

Joyo ^^