2017. február 7., kedd

Tegnapi sport teljesítmény

A tegnapi napon tettem egy lépés előre. Ha úgy vesszük többet is, de ez már csak részlet kérdés.  Újult energiáktól felbuzdulva, no és persze a bal lábamon lévő kezdődő visszér tompa lüktetése miatt, rávettem magam arra, hogy elkezdjem a sportolást. Munka után felmentem szüleimhez, átöltöztem torna ruhába, nyújtottam, bemelegítettem, s elkezdtem felépíteni egy megfelelő gyakorlatsort.

10 perc szobakerékpározással kezdtem. 

100 haspréssel folytattam.

30-30-30 három különböző hasizom gyakorlat talajon végezve.

40 hátizom gyakorlat talajon hasalva.

60 vádli.

100 farizomra és 20-20 egylábas kinyomás szintén erre a kényes területre.

Végül 60 OTO Chilis hasizom gyakorlattal végeztem.

Alaposan lelazítottam és nyújtottam, így a mai napon annyira nem is kínoz az izomláz.

Egyelőre ezen a héten ezt a mennyiséget igyekszem betartani. Fő a fokozatosság. Sokszor azért is megy el a kedvem a rendszeres mozgástól, mert túlhajtom magam vagy rosszul leszek közben. Ezt most szeretném elkerülni. 

Tulajdonképpen itt a boltban is végezhetek néhány láb és farizom gyakorlatot, mint tavaly a kis virágüzletben. Helyem van is hozzá bőven. 

Tegnap nagyon jó hangulatban voltam. Nem kicsattanóan, de pont középen. Az edzés során felszabaduló endorfintól pedig még arra is volt energiám és hangulatom, hogy elalvás előtt lemasszírozzam Férjem hátát. 

Azonban az éjszakám annál szörnyűbb volt. Egyszerűen nem tudok mit mondani rá. Éjfél előtt ismét arra riadtam fel, hogy nem kapok levegőt. Ébrenléti állapotban is küzdenem kellett, hogy az a bizonyos "első" lélegzetvétel végre a tüdőmbe jusson! Iszonyatos érzés, amikor egyszerűen nem akar lemenni. Mintha akadályozná valami. Mintha valami nyák tapadna oda, mint valami burok, amin képtelen keresztül menni. Ezt követően legalább fél órán át még krákogok, köhögök, mintha valami oda volna ragadva a légcsövemhez, ami egyszerűen nem jön fel. Szét volna száradva, és képtelen volna leválni a nyálkahártyámról. Kb három éve küzdök ezzel a dologgal. Azóta, mióta három hetes bronchitis söpört át a családon. Olykor-olykor tér csak vissza. De olyankor sokkoló.
Miután végre vissza aludtam, hajnalban verejtékezésre ébredtem. Nem a fejem, nem a homlokom. Nem láz. Egyszerűen a nyirokpontjaim okádják magukból éjszaka a nedvességet. A térdhajlataim, a combhajlatom, a melleim között, a hónom alja. Mintha a saját levemben párolódnék... Talán turbó fokozatra kapcsolt a szervezetem méregtelenítőrendszere. Beteg nem vagyok. Orvosilag nincs semmi olyan dolog ami mindezt indokolná. Így csupán ez marad.

De, hogy azért vissza térjek a jó dolgokra... alkotok tovább.
Arra gondoltam, hogy az írásoknak létre hozok egy zárt csoportot, és akik olvasni szeretnék a könyveket, vagy beszélnének róla, esetleg, hogy leküzdjem írói válságomat segítenének megtolni a szekeret... :)   Kérlek jelezzetek vissza, ha jó ötletnek tartjátok, és  a közösségi oldalon létrehozom a csoportot. 

A másik alkotási láz a horgolás...


Készítettem egy újabb tavaszi/nyári poncsót. Várom, hogy hordani is tudjam ;)

Ez egy készülő nyári top, mert bízom benne, hogy lesz Nyár :)

Ez pedig édesanyám születésnapi ajándékának a része. Egy pár fülbevaló. De eladásra is készítek hasonlóakat. Már alakul a kollekció ;)

És ami elég nagy projekt, de végig akarom vinni, az egy elegáns, mégis kicsit szexi nyári ruha. Már a terveket is felvázoltam, a színt is kiválasztottam. Kiegészítők is itt vannak a fejemben,melyeket még papírra szeretnék vetni. Mégpedig ennek a szépségnek a mintájára, de megadom a FACEBOOK oldalt, ahol az igazi ötletgazda található ;)

Kérlek szorítsatok, hogy sikerüljön. Június közepén fog debütálni egy esküvő keretében. A visszajelzéseket a csoporttal kapcsolatban pedig repeső szívvel várom.

Puszi

Joyo ^^

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A jó úton...

 Újult erővel vetem bele magam az életmódváltásba. Nem is olyan régen látogattam el a nőgyógyászomhoz. Óva intett, hogy, ha így folytatom az...