Balatoni kerékpárkörút női szemmel

Sziasztok!

Megígértem magamnak, hogy az idei kerékpárkörút után végre megírom a beszámolómat. Tapasztalatok alapján egyre többen és többen szánják rá magukat, hogy kipróbálják vagy éppen rendszeres éves programot csinálnak belőle. 

Női szemmel az első és egyben legőszintébb jó tanácsom:
 - Csak akkor vágj bele, ha biztos vagy benne, hogy végig akarod csinálni!

Nem elrettentésként írom. Egyszerűen, ha elindultál a Balaton körül, egy bizonyos táv után már macerás feladni a küzdelmet és visszajutni a kiindulási pontra. Bár még mindig válthatsz vonatjegyet kerékpár pótdíjjal.  

Nekünk ez volt a második alkalmunk Férjemmel, hogy megtettük a közel kétszáz kilométeres távot öt napos bontásban. Az ötven fölötti szüleimnek a hatodik.

Rengetegféle kerékpáros csapattal vagy éppen magánzóval találkoztunk az út során. Voltak idősebbek, kis csapatok, nagy csapatok, kis gyerekkel, nagy gyerekkel, versenybiciklisek, trackingesek, mountenbikeosok.... még fekvő biciklistát is láttam.

Számunkra a tracking kerékpár a legkényelmesebb. Főként, mivel oldaltáskákban kell magaddal vinned az öt napra elegendő ellátmányt. Erre külön ki fogok térni.

    
Van aki spontán indul el, van aki alaposan előre tervez. Mi az utóbbiak közé tartozunk. Fél évvel korábban édesapám lefoglalta a szállásokat, így mindig puha ágy és frissítő zuhany várt bennünket. Ez a kényelmesebbik megoldás. Vannak olyanok, akik sátraznak az út során és kempingekben szállnak meg :) Mi minden alkalommal a booking.com oldalát használjuk.

Nos... női szemmel átgondolva és két éves tapasztalatra támaszkodva a következőket érdemes összepakolni:

-Minimum eggyel több alsónemű, mint ahány naposra tervezitek a túrát. (Bármi történhet, jobb ha nem maradsz bugyi és zokni nélkül!)
  -Alpontként hozzá tenném, a magam kárán megtanulva: - Kerüld a tangát, csipke bugyit, a csipke szélű bugyit, a varrottat. A legjobb választás a lézer vágott, varrás nélküli alsónemű.
-Minimum két darab ülepénél szivaccsal bélelt kerékpáros nadrágot. Napi 2-4 óra nyeregben üléshez elengedhetetlen segédeszköz.
-Ugyan annyi pamut trikó vagy kerékpáros póló ahány napra tervezel.
-Napszemüveg/kerékpáros szemüveg (bogarak ellen is kiváló)
-Valami a fejedre napszúrás ellen.
-Strand törülköző.
-Fürdőruha (Ha már a Balatonon vagyunk)
-Legalább egy polár pulóver (az összegöngyölve kis helyet foglal) 
-Egy esőkabát.
-Jól szellőző sportcipő.
-Papucs.
-Valami könnyű utcai ruha, ha este kimozdultok a szállásról.
-Magas faktorszámú naptej.
-Aki hajlamos a leégésre vagy a napkiütésre, csomagoljon legalább kettő hosszú ujjú lenvászon inget.
-Testápoló (hidd el, hogy hasznos tud lenni)
-Tisztálkodószerből elég beszerezni a kis miniatűr utazós verziókat. Tusfürdő, fogkrém, sampon és balzsam. A negyedik baseball sapkában eltöltött nap után sírni tudtam a hajmosásért.
-Fogkefe. (Mondani sem kell)
-Fésű (Szintén alap)
-Sebtapasz
-Fenistil
-És amit idén megtanultam.... Neugranormon. A legjobb barátod tud lenni este fürdés után, hogy a kidörzsölődött részeidet megnyugtassa. (Nem csak babáknak!)

Ez amolyan alap felszereltség. Nagyon jó barátunk még a szőlőcukor, pláne kiadós emelkedő után.

Női szemmel tovább fűzve... számomra volt jó pár ijesztő rész, főként, amikor rövidítés céljából főúton haladtunk, mellettünk pedig autók szabtak el. Túlestem három pánikrohamon, ami sírásba fulladt, és legszívesebben feladtam volna a küzdelmet. Erre jó a csapatszellem. Megnyugtattak, lelket öntöttek belém, kicsit átszervezve biztonságosabb utakat találtunk. Az embernek az is erőt próbáló, hogy úgy teker a kerékpárúton, sokszor főút vagy sínek mentén, hogy közben látja, amint a forróság vibrál körülötte. Volt amikor a kilométer számlálóba épített hőmérő 41 fokot mért. Az volt utunk leghosszabb és legdurvább szakasza. Siófoktól Balatonfüredig. Rengeteg alattomos, vagy éppen brutális emelkedővel. 

Balatonkenesénél, a Balaton keleti csücskében.

Ezt a távot teljesítettük kb hét óra alatt. 56 kilométer volt. Sok helyen tolnunk kellett a biciklit, főként Balatonvilágosnál. Minden adandó alkalommal célszerű flakonjainkat hideg vízzel megtölteni és a fejfedőnket, tarkónkat, mellkasunkat vizezni.

 Végül túléltük, és eljutottunk Balatonfüredig.

Harmadik napunkon újabb kihívás várt bennünket. A cél Badacsonytomaj volt. Ezen a kb 45 kilométeres távon szintén lehet rövidíteni a főúton haladva.  Jó pár alattomos emelkedő vár ránk, amit van mikor csupán akkor veszel észre, amikor már kiköpnéd a tüdődet.

 

Útközben javaslom, hogy álljatok meg vagy Zoli Halsütőjénél, ami még Révfülöp előtt található, vagy a révfülöpi büfésoron a Popey büfében. Isteni a Hekkjük és az almafröccsük ;)

Aznap vihar kerekedett, s Badacsonyörsnél utol is ért bennünket. Sikerült időben bemenekülnünk egy buszmegállóba, bringáinkat és magunkat is bepréselve a fedél alá. Amikor elállt, tovább indultunk, imádkozva, hogy az autók ne terítsenek be bennünket az úttesten hömpölygő vízzel és sárral.

A szállásunk előtt kb 100 méterrel újabb szakadó eső kapott el bennünket. Ezúttal alsóneműig áztunk. Ott valahol Tomaj közepén elszakadt nálam a cérna és már senkivel sem tudtam kedves lenni. Ez is benne van a pakliban, de erős volt a családi összetartás és probléma megoldó készség. Senki sem pofozott föl vagy ásott el. Hamarosan megérkeztünk a szállásra. S mint kiderült, a tracking kerékpár, még vékony gumijaival is, plusz 70 kiloval és a 40 kilós csomagokkal jól veszi a sáros-vizes-kavicsos akadályokat. 

  Badacsonyból Keszthelyig már könnyedebb volt az út. Kettő és háromnegyed óra és kb 27 kilométer :) Ránk fért egy könnyedebb nap. Ismételten lehet rövidíteni a 71-es főúton haladva Badacsonytól a szigligeti elágazásig. Onnantól ismét irány a kerékpárút Keszthely irányában. 

 Kerékpárral vagy anélkül, de mindenképpen ajánlom Gyenesdiás strandja mellett, közvetlenül a kerékpár út mentén lévő Bringatanya nevű fagylaltozót! Ki ne hagyjátok! ;)

Keszthelyen végre rendesen tudtunk strandolni, habár évek óta óvatos voltam, most mégis lesérültem, mindjárt az elején. Méhébe léptem! Remek...! Egész nap fájós, bedagadt lábba létezni, másnap pedig ötven kilométert tekerni. Szép kilátások. De menni kell tovább. Nincs mese. Végcélunk, a szállásunk és az autónk ott várt bennünket Balatonlellén! Már nem szabad feladni!

Végül elértük a végcélt, Balatonlellén a Móló éttermet, ahová minden évben begurulunk és megünnepeljük szörppel, limonádéval, hosszúlépéssel, hogy ismét megcsináltuk, túléltük és nem öltünk meg senkit :D 

 

Továbbra is azt állítom, érdemes rászánni magunkat. Soknak tűnhet az öt nap, de évek óta bevált. És a fenekünk, lábunk megterheléséhez is tűrhető. Próbára teszi az ember álló és tűrőképességét, erősíti a jellemet, képes összekovácsolni a családokat, barátokat, mert egymásra támaszkodhattok. A bringás közösség segít a tagjain, ha baleset érne, mindenhol van szerviz lehetőség. Olyan helyeket is látsz a Balaton körül, amit elképzelhető, hogy autóval soha. Önmagad számára hőssé válhatsz a végére. Így növelheti az önbizalmad. Sokan őrültnek nézhetnek a vállalkozás miatt, és lesz aki elismer. 

Mindenképpen szerepeljen a bakancslistádon!

Puszi

Joyo ^^