Őszi rendezkedés a boltban

Szép jó reggelt kívánok!

A tegnapi napon valamicskét mozogtam. A nagyon erős görcsök miatt rendszeresen kétrét hajoltam, és az őszi mennyezet elkészítése közben fel s alá mászkáltam a kettes létrán. 
De végre eljött a szombat, és délután több időm lesz mindenre. Ma csinálom meg az új őszi, kicsit Halloween-i stílusú kirakatot is. 
De addig is megmutatom, hogy mit alkottunk apámmal a mennyezetre. 

Íme... 

.... az ősz természet beköltözött hozzánk :-)

És ezek lesznek a kirakatban...

Segítség!!! Olyan sportot keresek, ami kirángat a lustaságból!!!

Sziasztok!

Azt hiszem elég sok minden történt az elmúlt néhány napban. Jó és rossz is egyaránt. A rosszról még nem akarok írni. Az illendőség így kívánja. 

Azt hiszem ide amúgy sem illik hasonlóakat írni. 

Inkább írok a pozitív dolgokról, akkor én sem tekerek a másik oldalon... 

Szépen haladtam a kalocsai mintás magas szárú tornacipővel. Hamarosan be is fogom fejezni. Bár, ahogy az időjárást elnézem, viselni egyenlőre még nem fogom tudni, maximum lakáson belül... Minden esetre szép lesz. Párom szerint minden egyes ruhadarabbal ügyesebb leszek. Fontos számomra a támogatása és a dicsérete. Kicsit izgulok érte. Ma van próbamunkán Ausztriában. Kíváncsi vagyok, hogy este mit fog mesélni róla, milyen volt. A többi pedig majd kiderül.

Azt hiszem fejlődőképes vagyok, ugyanis újabb kísérletet tettem a konyhában egy újabb ételcsoporttal. Mégpedig a főzelékkel. Tudom, már én is rájöttem, hogy nem is olyan bonyolult elkészíteni, valamiért mégis tartottam eddig tőle. De tegnap apám szavain felbuzdulva, hogy milyen jó volna főzeléket hozni magunkkal ebédre, rávetettem magam a Nosalty.hu-ra, és recepteket keresgéltem. Az eredmény... egy lábasnyi krémes zöldborsó főzelék, ami kicsit jobban besűrűsödött, mint kellett volna, ugyanis a recept útmutatásával ellentétben, nem négy, hanem hat evőkanálnyi lisztet kevertem bele. De semmi gond....így elég laktatóra sikeredett, s majd a legközelebbi alkalommal pontosan követni fogom a leírást.

Arra is rá kellett jönnöm, hogy muszáj lesz rávennem magam valamiféle mozgásra, mert ez így nem állapot! Ez a tespedtség! Van valami ötletetek mi lehet az a mozgásforma, ami a lustákat garantáltan felrázza? Tánc? Futás? Aerobik? Valami otthoni tevékenység? Nektek bevált valami? Tudom, hogy főként akarati kérdés. Csak tudnám, hogy hová ástam a régi sport-ladyt, aki négy-öt évvel ezelőtt voltam? Ott hagyta, valahol a  főiskola konditermében? A jóga vagy a fitt-box edzőterem padlóján kiütve? Miért nem vagyok képes felülkerekedni a lustaságomon? Pedig volna célom! Azt akarom, hogy, amikor Novemberben elmegyünk wellnesselni, akkor jól érezzem magam a fürdőruhámban. És legyen elég állóképességem végigrohanni a Mindenszenteket. Az sem ártana, ha a közérzetem és az önértékelésem helyreállna végre. Azt hiszem az igazi önbizalmam valahol húsz évesen veszett el. Lehet, hogy odáig kellene visszautaznom az időben léleksíkon, és kijavítani a hibát. Elbeszélgetni az akkori énemmel, nem elsősorban ő tehet az egészről. Megvigasztalni, támogatni, átsegíteni a nehéz időszakon, és ráébreszteni, hogy ő valójában egy értékes, és maga nemében egyedülálló és gyönyörű nő. Azt hiszem ehhez valamiféle vezetés, vagy segítség kellene. De mi van, ha egyszerűen csak rámeditálok a dologra? Mi van, ha megkeresem az akkori énem, és felkészítem, ha meggyőzőm, hogy ne vegye magára, mert a másik nővel szemben felesleges felvennie a versenyt. Nem kell összehasonlítania önmagát vele. Fel kell fognia, hogy az a fickó csak ennyit volt képes adni. Vissza kell adnom neki az elveszett, eltiport önbizalmat és női önbecsülést. Megmutatom neki, hogy mi lesz belőle később, és, hogy nyugodjon meg, mert nem marad egyedül.

Tudom, hogy mindez őrülten, spirituálisan, vagy eszementül hangzik első olvasásra. De pszichológiailag elismert tény, hogy akár hipnózissal is, de vissza lehet utaztatni személyeket addig a pontig az életükbe, ahol nagy törést éltek át, és javítani a helyzeten. Csak én mindezt házilag próbálom megoldani. Bár előtte konzultálok a "szakértővel". 

Reméljük sikerült. Elvégre a puding próbája az evés. És, ha sikerrel járok, nagyon sok kellemetlen dolog meg lesz oldva az életemben. Kezdve két bizonyos személy ténykedésével. Az egyik nő a másik férfi. Na találgassatok....

Szép napot kívánok! 

Joyo      

Újabb kihívás és egy kis karácsonyi előretekintés ^^

Szép hétvégét kívánok mindenkinek :-) Remélem jól telik.
Nálam ötletbörze van ;-) Minden tekintetben. Mind a könyvben, mind a hímzésben, mind a sütés területén. Új ruhadarabot kezdtem el kihímezni. Mégpedig egy magas szárú fehér tornacipőt. Íme:

 

Egészen belejöttem a hímzésbe. Még mindig dédelgetem a karácsonyi hímzett díszeket, és a boltba és a fa alá szánt ajándékokat :-) Ezeket sorra meg fogom osztani veletek. És nem viccelek, már csak három hónap van hátra Karácsonyig. Ha jobban belegondolok, az már nem valami sok, főként, ha tele vagyunk tervekkel a nagy napig ;-)

És itt térnék rá a másik dologra, ami teljesen elvarázsolt és felkeltette az érdeklődésemet. Ez pedig az Amerikából érkező "tündértortácska", azaz a Cupcake. Tudom, hogy ez régebbi keletű dolog, de én most kezdtem kedvet érezni ahhoz, hogy próbára tegyem az ügyességem és a kreativitásom ezen a területen. Gyűjtöttem néhány receptet és képeket, hogy kísérletezhessek. Ha már jól fog menni, akkor akár Karácsonykor az ünnepi asztalra is kerül nálunk 26-án desszertként ^^

Gyönyörködjetek:

 

És néhány karácsonyi.... :-P

Mozogás napló és esküvői tervek

A mai nap, mondhatjuk, hogy mozogtam :-) Autómentes nap volt Sopronban, melyet a Critical Mass bringás egyesület hirdetett meg. Így, a mai napon édesapámmal kerékpárral mentünk munkába, és azzal is jöttünk el onnan. Kimondottan jól esett. Még az időjárás is kellemes volt hozzá. Talán ehhez, hozzájárult az a "cicanaci", amit a tegnapi napon vásároltam. Termó. Nagyon termó. Bolyhos :-) Ha beáll a fagy, és röpködni kezdenek a mínuszok, nagyon, de nagyon jól fog jönni!

Hatalmas erőt kellene már vennem magamon, hogy rendszeresen mozogjak :-) Ez két hét múlva eleve megoldódik, de kétlem, hogy fogynék, vagy erősödnék tőlük. A mindenszenteki időszak alatt folyamatosan mozgok, pakolok, cipelek, rakodok, hajolok, emelek... enni csupán délben van lehetőség. Kezdődik Október 10-én, és tart egészen November 1-ig. A keresetemből mindenképpen szeretnék venni egy kisebb kb 160-170 cm-es bokszzsákot és hozzá kesztyűket. Bandázsom van. Még megmaradt a fit-box edzésekről. De egyre erősebben érzem annak szükségét, hogy valahol keményen kiéljem az évtizedek alatt elraktározott feszültséget, dühöt, haragot, benyelt sértéseket... A régi edzéseken teljesen kiélhetem a feszültséget! Egy óra eltelte után szinte lebegtem. Könnyű voltam, fesztelen, nyugodt, pörgött bennem az endorfin és az adrenalin! Természetes érzés volt. Már-már tökéletes. Olyan, mint amikor kidőlsz egy kiadós, buja, ágyrengető szeretkezés után! ^^ Egyszerű volna besétálni November első hetében a Hervisbe és ott bevásárolni. Na majd meglátjuk.
Próbálta már valamelyikőtök a bokszot? Nem épp ember-ember ellen, inkább csak zsákpüfölés. Kíváncsi volnék mások tapasztalataira. Vagy esetleg, ha tanácsot tudnátok adni, hogy melyik az a mozgásforma, amit indulatok kiélésére jól lehet alkalmazni, vagy a magamfajta lustákat is kirángatja a tespedtségből? Kérlek, segítsétek :-) Egy lusta disznóvá váltam! 

Előre is nagyon szépen köszönöm :-)

Más hírek:
-Úgy néz ki, hogy hétfőtől szüretelni megyek Ausztriába. Lesz egy kis mellékes keresetem. A terveimhez nagyon fontos. Szükségem van arra a zsákra és kesztyűkre. Valamint néhány őszies-télies felsőre, új farmernadrágra, néhány bugyira és melltartóra és nevetni fogtok, de cipőre is. Egy majdhogynem új ruhatárra. Az a típus vagyok, hogy a téli holmikat addig hordom, amíg szinte levásik ólam. Nos.... eljött az idő. Garbók, pulcsik, vékonyabb hosszú ujjúak pulóver alá. Csak a szokásos. Ráadásul ez volt az az év, amikor kimondottan adni kezdtem a külsőmre. Nem mindenki ismer régóta. Akik régebbi olvasóim még a Nőklapra caféról, ők tudják milyen rögös út vezetett el addig, és még mindig fejlődöm.
Talán a bokszolás segít előkeríteni a régen elveszett önbizalmamat :-)

-Másik jó hír, hogy Párom holnap megy próbamunkára Ausztriába. A többi majd kiderül. Remélem, hogy összejön neki. Már gondoskodtam a holnapi ebédjéről is. Ha ez most beválik, akkor elkezdhetjük megalapozni a jövőnket. Januártól én is elkezdem a hivatalos munkámat, s azt követően nemsokára össze is tudunk költözni. Jó ebbe belegondolni. Közben tervezgethetjük az esküvőnket is. 

 Édesanyámnak a mai napra volt egy komplett esküvői megrendelése, s azon gondolkodtam, hogy valami hasonlót el is tudnék képzelni. Továbbá megtaláltam álmaim menyasszonyi ruháját, amit idővel elkészítettnek a varrónő ismerősömmel, akinek menyasszonyi ruhaszalonja van :-)
Mutatok néhány képet. Kíváncsi vagyok a véleményetekre ^^

 

Menyasszonyi csokor

      "Hármas" dobócsokor

Autódísz

Szülőköszöntők :-)

 
Valami hasonlót szeretnék :-)

(Vélemény?)

Legyen nagyon szép napotok!

Joyo

Végre Bogarazok :-)

Nagyon szép napsütötte Szombatot kívánok Nektek! :-)

Hétvégére való tekintettel van egy kis időm írni mielőtt munkába állnék és tovább ragasztgatnám a szalmarózsákat a szalmaalapokra :-)

Tegnap kozmetikusnál voltam és letépettem azt a másfél, majdnem két hónapos szőrt, ami rajtam volt. Ne trehánynak nézzetek, egyszerűen időm nem volt erre a látogatásra. Durva volt.... mondjuk úgy, hogy nem csupán a kozmetikusom, de én is alaposan leizzadtam, mire a bikinivonallal végeztünk. Sikongatni most kivételesen nem sikongattam :-) De jobban vicsorogtam, mint egy sarokba szorított vadállat!

 Bakker! Hogy egy nő mire nem képes azért, hogy rendezettnek és kívánatosnak érezze magát! De túl vagyok rajta, s még pozitív eredménnyel is zárhatom a tegnap estét. ^^

Jó hír az olvasóknak. Tovább írtam a regényt. Hamarosan újabb fejezetet publikálok. Legkésőbb Hétfőn már olvashatjátok. Remélem tetszeni fog a folytatás. Ötleteket szívesen fogadok továbbra is :-)

Még egy pozitív fejlemény! A Bogaram levizsgáztatva és átírva. Már hajtom a városban. Ma reggel is azzal jöttem dolgozni. Nagyon aranyos, nagyon édes, igazi kis klasszikus csajos autónak minősül a szememben. Kezdek belerázódni a kezelésébe. Beismerem, még azért kicsit szokatlan, főként miután átülök a 11 éves Renault Espace 2.2-es dci jókora járműből a kis 42 éves VW Bogárba :-) Van különbség :-) De csak vigyorogni tudok, mikor végigpöfögök vele a városon....

Mutatok róla képet :-)

Később még jelentkezem. ma csak félnapos vagyok.

 

Furcsa álmok kísértenek

Kicsit le vagyok maradva. Mármint az írással. Nos... igen, igen, párszor már írtam, hogy itt a mindenszenteki készülődés. Ilyenkor nem sok időm van gép elé ülni és alkotni... még ha csupán napló bejegyzést is. Most is az ebédszünetemből csenek el néhány percet, hogy pötyögjek. :-)

Két napja furcsa álmok kergetnek. És ennek köszönhetően két napja képtelen vagyok felkelni a rádiós ébresztőórámra. Talán az időjárás.... reggel is sötét van!

Minden esetre első este az esküvőmmel álmodtam. Annyit megtanultam belőle, hogy nem szabad összecsapni, vagy csak úgy átsuhanni rajta, hanem minden egyes percet meg kell élnem az odavezető útból. Pláne aznap, a szertartásokon. Nem kell, hogy azon járjon az eszem mi lesz a következő lépés. Meg kell élni a pillanatot!

A másik álmom valahonnét nagyon tudat alól jött, ugyanis exemmel és a nőjével álmodtam, valamint annak szüleivel. Furcsa volt. Nagyon-nagyon furcsa szituáció. A nő édesanyja meghívott valamiért hozzájuk vacsorára. (Sosem voltam náluk!) Ők is megérkeztek, s szabályszerűen a nő megrémült tőlem. Menekült, mint aki fél attól, hogy a közelemben legyen. Próbált udvarias lenni, mintha nem akarna okot adni arra, hogy nekitámadjak, ami abszolút nem állt szándékomban. Exem is tartott tőlem, de igyekezett normálisan kezelni, bár került. 

Nem tudtam hová tenni az álmot. Néha-néha felbukkannak. Mostanság együtt, nem csupán a volt párom. Azonban valami difi mindig van közöttük. 

Igyekszem a változó időjárás és a fáradtság számlájára írni a dolgot. Nagyon rég óta nem találkoztam már egyikőjükkel sem. És ez így van jól. 

A regényemben egy darabig amúgy sem szerepelnek. Apropó regény...

Azoknak, akik már várják a folytatást, örömmel szólok, hogy itt az ihlet, gépelgetek esténként, ha időm és energiám engedi, s hamarosan érkezik a következő fejezet. Szerintem többen kíváncsiak vagytok rá, hogy mi fog történni Magdával. Bevallom, hogy közöttük én is. ^^ Erikával hosszú órákat ötletelünk, hogy miként tovább, s azt már előre állíthatom, hogy sok kalandban, meglepetésben lesz részetek, s lesz is kit utálni Balázson kívül. 

Kíváncsi leszek a véleményetekre :-)

Szép napot kívánok az eső ellenére is :-)

Joyo

Megkezdődtek a készülődések.... bár még nem az esküvői.

Tudom, hogy mostanában ritkábbak a bejegyzések, de hála az égnek elég sok a munka a virágboltban. Mivel immáron Szeptembert írunk, a mindenszenteki munkálatok besűrűsödtek. Emiatt nem éri meg panaszkodni, hiszen szinte egész nyáron erre készültünk. Most már az alapok feldíszítése, moházása van soron. Októbertől fenyőzzük őket, s így tovább. 

Páromnak ezen a héten derül ki, hogy megkapja-e azt a kinti munkát, amire pályázott. Imádkoztam érte, gyertyát gyújtotta, ingáztam (aki szerint a válasz IGEN). 

Szeptembertől minden fel szokott gyorsulni nálunk. Amint a Mindenszentek sínen van, már néha-néha a Karácsonyt tervezzük. Azt tudni kell, hogy azoknál a kereskedőknél, akik az ünnepeknél hozzájárulnak az otthon díszítéséhez, szebbé tételéhez, már jóval korábban megkezdődik a készülődés, mint a családoknál. Nálunk már November első hetében műfenyő rendelés van, ötletelés az az évi dekorációkról, újabb és újabb ötletekről, termékekről... ez kezdődött meg a tegnapi napon. Elképzelhető, hogy bennem ezért is alakult ki a korai karácsony várás. :-)

Újabb és újabb bejegyzések kerülnek a karácsonyi blogba :-)

Az élet többi része szépen alakul. A kedélyek elnyugodtak, a tervezés beindult más ügyben is. És furcsa módon az önértékelésem egyes helyzetekben, vagy más-más emberek kapcsán a helyére billent. Tetszenek bizonyos reakciók is. Talán egy bizonyos helyzet is lassacskán megoldódik az életemben. Nincs már rám akkora hatással az illető. Néha még borzolja a kedélyeket. Ige, igen. Régi olvasók tudják kiről van szó. Izabella az az érdekes jelenség, aki valahogy igyekszik mindenki fölé kerekedni. Nos, azt hiszem kijelenthetem, hogy fölém már nem tud. Ráadásul nagyon várom az őszi esküvő kiállítást. Jó lesz már komoly tervekkel részt venni rajta és anyagot gyűjteni. 

Másfelől... két nappal korábban "Balázzsal" álmodtam és a párjával. Nem tudom miként fészkelte be magát az álmomba, hiszen már jó ideje nem is találkoztam vele. Vagy velük. Minden esetre álmomban beláttam a gangra, ahol Veronika szülei laknak, s láttam őt és Balázst. Először azt hittem, hogy vidámság ül az arcán, de a következő pillanatban elfordult és sírt. Balázs a korlátnál maradat, két karját összefonva a mellkasa előtt, komor arccal. Veronika azt vágta a fejéhez, hogy Balázs nem érti őt, elege van, és mindig megbántja. 

Többre nem emlékszem. De nagyobb kérdés annál, hogy miért látok bele az életükbe külső szemlélőként? Az inga szerint sosem fognak összeházasodni. Csupán élettársi kapcsolatot tartanak fenn. De már megint mi közöm ehhez...? Áh... mindegy. Talán tovább kellene már írnom a történetet :-) Talán ezért kapok jelzéseket. Minden egyes fontosabb szerepet játszó ember felbukkan az életemben, s valami "sorsfordítót" produkál, ami kicsit kibillent a mindennapokból. Nos... ideje alkotni Szerintem néhányan már várják :-) Ígéérem, igyekezni fogok ;-)

Szép napot kívánok!

Joyo