Változás :-)

Jelentem sokkal jobban érzem magam. Talán a reménytelenséghez az is hozzájárult, hogy beteg voltam. De mára már jobban vagyok. Kicsit feldobott az a gondolat is, hogy ma találkozom E barátnőmmel, beszélgetünk, traccsolunk, olvasunk és talán végre ötletelünk is. Jól fog jönni. Ha beszélgetek E-vel, megindul az inspiráció. Talán tudom végre folytatni a regényt. Talán várjátok már :-)

Amiről még beszélni szerettem volna az az, hogy a három hete követett paleolit diéta és az edzés hozott újabb áldásos eredményt. Felvettem két olyan ruhát, amihez az egy utolsó dolog, ha jó az alakod. Kíváncsi volnék a véleményetekre. 

Egy kis paleolit desszert mézzel és fahéjjal :-)

Majd mesélek mi volt E-vel :-) A gyógyulás másik része, hogy teljesen beindult a hormonháztartásom. Szexinek érzem magam, de a fárasztó munka miatt nem úgy kapok rá visszaigazolást, ahogy jólesne. Megbolondultam az utóbbi két hétbe. Folyamatosan szexelni akarok. De csak hétvégenként van rá partnerem. Jelzem felé ezerféle módon. Öltözködéssel, pillantásokkal, érintésekkel, zenével, kétértelmű megjegyzésekkel és persze elég egyértelmű mondatokkal. Aztán persze elszégyenlem magam, hogy éppen, hogy bemászik az ágyba résnyire nyitott szemekkel és én még azt akarom, hogy teljesítsen... Furcsa ez a dolog. Amíg össze-vissza ettem mindent és beteg voltam, inkább kerültem az együttléteket, mert fájt és csúnya, de örültem, hogy ennyi. Persze bántott a dolog, hogy nem tudom megadni neki, amire vágyik. Azt hiszem most fordult a kocka. Most nem fáj, akarom, teljesen be vagyok pörögve, olyan vagyok, amilyen régen voltam, aminek örül. Ezt már mondta is. Csak éppen most ő fárad. Ki mondta, hogy nincs karma, vagy egyensúly az élet minden területén? 

 Azt hiszem az a legokosabb, ha türelmesen kivárom a Péntektől-Vasárnap estig tartó időszakot, amikor nem kell korán kelnie és pihentebb. Végül is... múlt hétvégén is megérte várni.

 És nem azon pörög az agyam, hogy miként oltsam ki pillanatnyilag a tüzet. Viszont... némi magabiztosságot ad, ha a szenvedély újra normálisan lobog az ember lányában. :-) Lehet, hogy ezt szoktam látni és (kicsit irigyelni) azokon a lányokon, akik miatt néha írok? Lehet :-D De most becsatlakoztam ebbe a táborba. Újra egészségesnek érzem magam és jól működöm. Mások szemében ez egy kicsit túlfűtött dolog... de a családi vérvonalból kiindulva... nálam ez a normális szint....

És most azt hiszem kiadtam magam egy kicsit... újra ^^