Tíz óra magasságában Párom kitett az Interspárnál, hogy megvegyem az ebédnekvalót. Azt hiszem nem fogunk együtt enni, mert Ő ismét kifurikázott a garázshoz, hogy visszaszerelje Lujzi nevű autónkba az eredeti önindítót. Elég betegesen kerreg, krákog és köhög szegény pára... de azt hiszem Párom gondos kezei alatt helyre fog jönni :-)
Ahogy így belegondolok... eléggé megoszlottak ma a szerepek. Tipikus női-férfi, de azt hiszem a legjobb értelemben, mert örömmel ugrunk neki az előttünk álló feladatoknak.
Egy biztos... én ma már biztosan részt vettem egy kemény kardióedzésen. Nevezzük délelőtti élelmiszer vásárlásnak. Mindezt magassarkú csizmában, jármű nélkül. Az még lájtos, hogy csípődet ringatva jársz-kelsz a sorok között, miközben tolod magad előtt a drótkocsit, s sorra minden hozzávalót bepakolsz. De koránt sem hittem volna, hogy ennyire súlyos lesz a táskám tőle. Balga fejjel csupán egyet vittem. Minden esetre hősiesen, elszántan és makacsul megküzdöttem vele. Haza cipeltem a táskát. Mondanom sem kell, hogy alaposan leizzadtam mire felcihelődtem a negyedik emeletre. Szóval, ha ez nem volt kardió edzés... akkor nem tudom mi. De bírtam, úgyhogy megdőlt az a hitem, hogy pocsék a kondícióm. A végén még ezen felbuzdulva, meg, hogy két kilótól megszabadultam a mindenszenteki hajtás alatt... újra kezdem az edzés programomat! ^^ De semmi gond. Ma még van ezer dolgom az ebéden kívül. Teregetek, leszedem a száraz ruhát, sütök, főzök, porszívózok... és ma még tovább is szeretném szőni a regény szálait.
A menü egy kicsit vegára sikeredett. Sütőtökkrémleves és spenótos-sajtos rakott palacsinta lesz. Az utóbbit még sosem készítettem. Kíváncsi leszek, hogy miként sikerül. Majd bepötyögöm, hogy milyen kalandokon mentem keresztül, míg elkészült. Már ha érdekel valakit egy "konyhakaland" :-) Leginkább gyakorló háziasszonyok olvasnak. Maximum jót nevetnek a botladozásaimon :-)
Legyen szép napotok. Majd jövök! ^^
Joyo
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése