A kemény munka után úgy döntöttem, hogy ha már wellnessezni nem megyek el, akkor mással fogom meglepni magam. Nos igen... ebben a megfogalmazásban mindez kellő képpen komikus, hiszen kedvenc humoristámat, Kovács András Pétert idézve "-Ezt mégis, hogy csináltad? Megvetted, hazavitted, kicsomagoltad és meglepődtél, hogy 'Jé, egy ruha!' ?"
Akkor kedves KAP fogalmazzunk másként.... megajándékoztam munkában kifáradt, nőies külsőért üvöltöző szerény személyemet! Mégpedig a következőkkel:
-1 tégla színű vékony garbó
-2 nőies szabású, de kellően meleg és télies pulóver
-2 nagyon dögös, slim szabású farmer, az egyik fekete és koptatott, a másik burgundi színű.
Nagyjából ennyi volt az ajándék. Teljesen feldobódtam a vásárlástól. Azt hiszem ez a modern nő betegsége. Valamiféle, csak a mi fajunkra jellemző össznépi játék, amit lehet egyedül, párosával vagy csoportosan is űzni. Olyan, amihez kellő kitartás és állóképesség szükséges, megfelelő kondíció, hiszen öltözöl-vetkőzöl-öltözöl-vetkőzöl, cipekedsz, boltról-boltra egyhuzamban. Lehet türelemjáték, ha egy adott darabra hajtasz. Lehet stratégiai játék, amennyiben alkalomra keresel ruhát+cipőt+táskát! Felfoghatjuk küzdősportnak is, ha éppen a leárazás végén veszel észre valamit, amire ugyan abban a pillanatban ketten is fenik a fogukat! Lehet maraton, ha egy napod van rá, de válhatunk kemény sprinterekké is, ha munka után szaladunk be a ruhaboltba, zárás előtt tíz perccel!
Egyszóval... a férfiak higgyenek rólunk és a vásárlás kapcsolatáról bármit is, s panaszkodjanak, hogy mennyire fárasztó napjuk volt a munkahelyen, még sosem tapasztalták milyen amikor végre találsz egy farmert, amit csodálatosan áll, de ketten próbálják kitépni a kezedből a leárazáson! Ez kérem szépen uraim nem nőies bájcsevej, hanem kemény utca bunyó!
Ha unjátok a K1-et, nézzetek be egy butikba szezonvégi kiárusításnál! Durvább dolgokat fogtok látni, mint a ketrecharc során! Finom úrinők tépik egymás haját, **rva anyáznak, fenyegetőznek, az eladók pedig két Seduxennel indítanak nyitáskor! :-)
Na jó, talán kicsit elszaladt velem a paci, de nyilván, legalább egyszer láttunk már hasonlót életünk során :-)
Nekem ennél nagyobb szerencsém volt. Egy óra alatt bevásároltam.
Reggel végre megmostam a hajam, felvettem a fekete nadrágot és a magenta színű pulóvert, s végre csinos nőnek érzem magam a másfél hónapnyi munkásruhába flangálás után!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése