2012. november 22., csütörtök

"Idegen" a városban

Elképzelésem sincs, hogy mi a fene történt ma körülöttem, vagy bennem... olyan érzésem volt egész nap, mintha félig ott sem lettem volna az adott helyzetben, pillanatban. Néha megmozdultak körülöttem a tárgyak, még a zömök munkapult is, ahol adventi koszorúkat fontam, pedig megvan vagy 80 kiló... plusz-mínusz a szerszámok! Amikor kiléptem valamiért a virágboltból, mintha akkor csöppentem volna oda egy idegen világból. Minden különös volt és furcsa... már-már idegen. A hétköznapi zaj, mint dudálás, a buszok zúgása, az iskolából hazafelé tartó tinik vihogása, tüsszentések, gyerekzsivaj.... mind-mind irritáló volt és hangosabbnak éreztem az átlagnál. Legszívesebben azonnal visszarohantam volna a jól ismert, biztonságot nyújtó üzlethelyiségbe! 

 Ti is voltatok már hasonlóképpen? Nagyon-nagyon furcsa érzés. Olyan, mintha kívülálló volnál. És mintha mindenki úgy is tekintene rád. 

Az a gyanúm, hogy mindez azért történhetett, mert tegnap teljesen belemásztam a készülő regénybe. Félig benne maradtam. Teremtettem egy párhuzamos világot magamnak, s kicsit nehezen lavírozóm a kettő között, hogy tartsam a tempót. Talán holnap már jobb lesz. Készül az új fejezet is. Remélem ez is tetszeni fog. Az első igazi, komolyabb randevú leírás... ne féljetek ez sem lesz fordulatszegény :-) Csak aztán le ne harapjátok szegény kis fejemet az éteren keresztül! ^^

Megyek is gyorsan alkotni!

Puszi!

Joyo    

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A jó úton...

 Újult erővel vetem bele magam az életmódváltásba. Nem is olyan régen látogattam el a nőgyógyászomhoz. Óva intett, hogy, ha így folytatom az...