Az első horgolt kézmelegítőm egyik fele

Sziasztok!

A kézmelegítő egyik fele készen van... oké, nem minta alapján dolgoztam, csak próbáltam rájönni magamtól. De úgy érzem első próbálkozásnak egész jó lett :-)

És már készül a másik oldal... Végül egy-egy virág minta a kézmelegítőre és készen van...

Joyo ^^

"Apaaaa, kezdőőőődik!!!!"

Sziasztok!

Most csak azért ugrottam be, hogy jelezzem.... elkezdtem a horgolást. Nem bírtam várni novemberig. Internetről az alap öltéseket eltanultam, addig egy sálon dolgozom, aztán amint itt az idő és a tanárom, addig begyakorlom az alapokat :-)

Azért választottam zöld színt, mert...

Ad1;   Vidám!

Ad2;  Hamarosan réz színű melír csíkjaim lesznek, és ahhoz nagyon jól fog mutatni :-) 

Remélem fehér vékonyabb fonalból pedig egy szép virágot is tudok majd rá készíteni ;-)

Cirnyó! Nincs esetleg egy szép mintád virágra? Köszönöm...

Puszi és szép hétvégét kívánok Nektek!

Joyo ^^

Akkor is horgolni fogok!!!!

Olykor elgondolkodom, hogy vajon miért néz rám olyan furcsán a nagyanyám, amikor örömmel újságolom, hogy hímezni kezdtem, vagy legutóbb azt, hogy találtam horgolótanárt és hamarosan már ontani fogom magamból a horgolt dolgokat!

Miért olyan furcsa? Nem hinném, hogy az életkorom, vagy azért, mert ez már a huszonegyedik század! Kb olyan arcot vágott, mintha minimum atomfizikához szeretnék hozzászagolni....

Ő sosem kézimunkázott. Nem is próbálta, haszontalan időtöltés a számára. De akkor sem kellene velem ezt éreztetni... mert hol így viszonyul hozzá, hol pedig úgy. Főként akkor fáj, amikor látja, hogy én magam örömömet lelem benne, de ő úgy nyilatkozik, hogy ez a tevékenység idős nőknek és rokkantaknak való elfoglaltság. Vagy, amikor nagybátyám felségétől megkaptam azt a mellékes munkát, amiről képeket mutatta. Miért nem passzolom át másnak. Mondjuk GYES-en lévő anyukának vagy ráérő nyugdíjasnak. Hmmm... talán mert nekem is jól jön némi plusz pénz.

Tényleg, de tényleg nem értem. Látja, hogy szeretem, élvezem, örömömet lelem benne. Van amikor teljesen pozitív az irányába... de egyszer csak.... 

Nektek már volt hasonló?

Pedig most valóban találtam tanárt. Novembertől horgolni tanulok! KÉSZ! És igen, majd ő is látni fogja, hogy jól megy és szép, nem gagyi, elcsépelt dolgok kerülnek ki a kezeim alól, mint ahogy ezt már a hímzésnél is láthatja...

Ilyeneket fogok készíteni idővel:

Majd Ti is meglátjátok :-)

Puszi:

Joyo ^^

Újabb pozitív vonzások ^^

Sziasztok!

Jó hírek! A pozitív vonzások sorozata folytatódik. Nem csupán az autót vettük meg, és jövőhétre készen lesznek rajta a szerelni és újítani való dolgok, és a páromnak alakul a munka a Sógoroknál, de én is egyre inkább megtaláltam a helyemet a virágboltban. Egyre nagyobb és bonyolultabb megrendeléseket kapok, amiket sikeresen el is készítek. Mint például ezt:

Ez egy 24 szálas rózsacsokor volt házassági évfordulóra ^^ Nagyon élveztem...

Ez ugyan kisebb, de szintén házassági évfordulóra készült.

Ezt pedig az édesanyám készítette egy babaköszöntőre ;-)

A másik pozitív vonzás eredménye pedig az volna, hogy nem kell januárig várnom a horgolással. Találtam tanárt November közepétől :-) Illetve szinte magától jelentkezett. Ezen felbuzdulna közössen megálmodtuk a karácsonyi ajándékokat ;-)

Csak hárman kapnak a családból hímzett ajándékot. Anyu, Apu és Párom. A többiek horgolt holmit kapnak. Négyen kézmelegítő ujjatlan kesztyűt. Nagymamám virág alakú brosst, Lili barátnőm bögremelegítőt ;-) Nagyapám sötét színű mobil tokot, nagybátyám pedig egy üveg finom bort vagy pálinkát, amire télapó sapkát és sálat horgolunk. Leendő tanárom, Kati megnyugtatott, hogy a horgolás nem olyan bonyolult, ráadásul nekem van érzékem a kézimunkához és gyorsan is tanulok, úgyhogy mindenkinek időben el fog készülni az ajándék Addig is a három hímezni valót most hétvégén beszerzem és nekilátok, hogy Mindenszentek végére elkészüljek velük. Mivel nem túlzottan bonyolult munkáról van szó, így tudom, hogy képes vagyok rá, nem úgy, mint tavaly. ;-)

Legyen nagyon szép napotok! Hamarosan jelentkezem...

Puszi

Joyo ^^    

Teremtés....

Sziasztok!

Nem azt mondanám, hogy semmi sem történt az ég adta világon, inkább akkor fogalmaznék helyesen, ha azt írnám, hogy nem volt időm a klaviatúrához ülni. Nem panasz, nem is dicsekvés... egyszerűen csak "Helló

mindenszenteki munka!" Hallélujja! Végre úszunk a munkában. Munka munkát vonz. És ez mindig így van. Amikor haladnunk kellene a moha/szalmarózsa/sóvirág illesztéssel, akkor futnak be a nagy megrendelések. Koszorúk, virágtálak, virágkosarak... mint minden egyes évben. Még egyszer mondom: Hallélujja! Végre apám sem azon morog, hogy nincs pénz és nincs meló, csak ül, mint a tök, hanem jelen pillanatban akkor volnánk a legboldogabbak, ha mind a ketten képesek volnánk az osztódásra. :-) Ugyanis örömhír! Nálam is elindult a másod-munka. Már élesben varrom a szívecskéket. Ez azt jelenti, hogy a havi jövedelmem sokkal jobb lesz, bár megígértem magamnak, hogy mindazt amit a hímzésből és a ráncolásból nyereségként kapok, az megy bele a kis fémdobozomba. Oda gyűjtöm a jövőévi nyaraláspénzt, és, ami azon felül marad és még kapok, az a közös életünk elkezdéséhez és az esküvői költségvetéshez járul hozzá. Csak szépen sorjában ;-) Nem egy "tárulj-szezámos-rablóbarlang" az a kis fémkazetta, nem is várom tőle, de a mellékfizetést inkább félreteszem, amíg ne szorulok rá valamiféle váratlan kiadásra, mint a fogam volt egy hónappal ezelőtt. Szerencsére a számláimat a jelenlegi fizetésemből is ki tudom fizetni. És minél ügyesebb és gyorsabb vagyok a másodállásnál, annál többet tudok félretenni ;-)

Azt hiszem tényleg az utamon járok, hiszen az a fajta lelki nyugalom szállt meg, mint aki biztos abban, hogy megtalálta a helyét a világban. Szeretem a munkám, alkothatok, és mindemellett a hobbimat is nyugodtan űzhetem :-)

Mostanában ráébredtem saját felpörgött teremtőerőmre is. Elememben vagyok, csak meg kell lovagolnom ezt az áramlatot. Amiről beszélek, gondolkodom, azt szinte hipp-hopp megvalósul, persze a kívánság

méretétől függően. De volt veletek már olyan, hogy sokat beszéltetek egy adott emberről a nap folyamán, és egyszer csak felbukkan vagy belé futsz a legváratlanabb helyen és helyzetben? Vagy azon töprengsz, hogy de jó volna valami édességet enni, és fél órán belül megjelenik egy kedves ismerős vagy családtag és a kezedbe nyom egy szelet csokit vagy túró rudit, mondván "Rád gondoltam!" Vagy az egyik abszolút kedvencem a Hétfői napból, amikor kasszazárás előtt közöltem apámmal, hogy egy húszasnak mindenképpen lennie kell benne, s miután leszámoltam a pénztárgép tartalmát, az aznapi bevételt a kezemben tartva felkacagtam! Éppen pontosan húszezer forint volt a bevétel! Ezek mosolyogtató dolgok. Az üres parkolóhely megteremtése már-már rutinnak számít... ;-) Imádom, hogy tudok teremteni! Aznap gyorsan még megrendeltem a további jó és növekvő forgalmat, Páromnak az Ausztriában lévő fix jól fizető munkát, és apám számára egy jó állapotban lévő, elérhető árú, szép Mercedes-Benz E220-ast kombit...

Nos... a forgalom szépen növekszik... a páromnak ugyan még nem fix, de van munkája "Sógoréknál", na és hová megyünk Szombat délután? Szerintem kitaláljátok. Megnézünk egy példányt a fentebb említett járművek közül. A többi majd kiderül... 
Sosem voltak a földtől elrugaszkodott vágyaink, igényeink. Csak az, amit minden ember kívánna magának. Normális életre vágyunk. Ez az autó is tizenhárom éves, de nagyon szép állapotban van. Egy próbát megér. Apám megérdemli. Fiatalkora óta keményen dolgozik, sosem volt büdös számára a munka. Jó példát mutat

mindenkinek :-) Az a legkevesebb, hogy egy strapabíró, szép, megbízható és kényelmes autót vásárol a családnak és magának. Én csak egy dolog miatt tartok tőle, de végül is ez is megtanulható... attól, hogy automata váltós. Sosem vezettem még ilyen típust. Egyszer mindent ki kell próbálni...

Jól érzem magam bár fáradt vagyok. Ez teljesen természetes, ebből is érzem, hogy nem pottyan minden csak úgy az ölembe, azért tenni is kell érte :-) De nagyon jó érzés...

Ezt kívánom minden kedves ismerősömnek és barátomnak. Hogy ébredjenek rá pozitív teremtő erejükre és élvezzék. Legyenek boldogok :-) Hiszen mindent megérdemlünk, csak higgyük is el! ;-)

Na... most megyek, kezdődik a második műszak. Megyek ráncolni ;-)

Legyen nagyon szép estétek!

Puszi:

Joyo ^^      

Laza lagzi-beszámoló

Szép jó reggelt mindenkinek!

Végre van egy kis időm írni. Nos, mint említettem, nálunk megkezdődött a mindenszenteki vágta, így kicsit kevesebb időm van blogolni, amennyiben haladni szeretnék a mellék munkáimmal is.

Az esküvőről sok mesélni valóm nincsen. Szolid, szűk körű esküvő volt hasonló vacsorával. A menyasszony nagyon szép volt, sminkben és "alkalmi ruhában" még sosem láttam, így a látvány letaglózó volt :-)

Jó volt nézni Páromat, amint vonul velük. A ruhámban nagyon jól éreztem magam, többen gratuláltak Életemnek hozzám... ;-)

A lagziban lévő játékok nem mentek olyan flottul, mint azt a násznagy szerette volna, mert a banda hol dohányozni volt, hol a messze lévő mellékhelyiségben.

Annyira nem tudtam feloldódni, mint szerettem volna. Ez a néhány fő, aki ott volt, egy nagyon jól összeszokott csapat.Csak Párommal táncoltam, ő kért fel, illetve a menyasszony táncnál leendő sógornőmmel, illetve a bolond menyasszonnyal.

Kicsit szomorkás voltam, hogy sok mindenből kimaradtam és még leendő sógorom sem kért fel, de ezt a fentiekkel és azzal magyarázom, hogy közel egy fejjel magasabb vagyok nála, amire még öt centit rádobott a cipőm.

Tessék, így mutattam a nagy napon:

Hajnali négyre értünk haza gyalogszerrel, mert nem akartam megkockáztatni a jogosítványomat. A cipő jól szerepelt. Délután fél négytől volt a lábamon, ég csak éjfél körül kezdtem kibujkálni belőle.Úton hazafelé elmondtuk észrevételeinket, terveinket a saját esküvőnkre vonatkozólag.

Összesítve az egész eseményt... jó volt, szép volt, vidám volt, jól éreztük magunkat. Remélem hamarosan újabb esküvőn vehetünk részt :-)

Legyen nagyon szép napotok! Most megyek dolgozni ;-)

Joyo ^^