Újabb lépések az esküvővel kapcsolatban...

Sziasztok!

Végre itt van a hétvége. Már nagyon vártam. Be kell hoznom a lemaradásaimat, és a disznóólat otthonná kellene változtatnom porszívó, seprű, mop és egyéb tisztítószerek segítségével.  

 Jó volna írni is valamennyit. Lehet, hogy azt most délelőtt megoldom. Szívesen megmutatnám az átírt első fejezetet, csak nem tudom, hogy érdekel-e még benneteket. A fejem telis-tele van ötletekkel, ami szerintem nagyon jó előjel. :-) Próbálkozom tovább. És élvezem, hogy még mindig hat a múzsák csókja :-)

  Az esküvővel kapcsolatban.... tegnap küldtek e-mailt a plébániáról, hogy Február 10-én kezdődik a jegyes kurzus. Este nyolc órától, így tulajdonképpen Párom is biztosan hazaér és részt tudunk rajta venni. Ezek szerint a felmentést megadták, hogy még úgy is összeházasodjunk, hogy valláskülönbség van közöttünk. Jó hír. Szerencsére minden jól megy ezzel kapcsolatban. Valamelyik szombatot kikérem szabadnak apámtól, és elmegyünk végre az ötvöshöz megbeszélni, hogy egyáltalán eltudja-e készíteni álmaink gyűrűpárját. Utána pedig bocskait nézünk Páromnak. Az egy sűrű, de nagyon izgalmas nap lesz. :-) Két héten belül biztosan tovább gördítjük a folyamatot. Az is jó hír, hogy a koszorúslányaim már foglalkoznak a ruhájukkal. Kettőjükről már méretet is vett varrónő barátnőm. Jön az anyagmennyiség kiszámolása, árnyalat választás, vásárlás... és utána kezdődik a varrás is. Nagyon kíváncsi leszek. Az első próbán, legalább az egyiküknél ott szeretnék lenni, hogy lássam milyen lesz a mű. Négyen vannak, és két féle fazont választottunk. Így érthető, hogy kettőnél ott leszek. Ez talán így még nem tűnik magamista felfogásnak, de mégiscsak az én esküvőm lesz. Szabad kezet kaptak, de valamennyi vétó jogom van a dologban.

  Nono elmondása szerint már nekiálltak a lánybúcsú szervezésnek, de ennél többet nem volt hajlandó elmondani. Azt hiszem így elég nagy meglepetés lesz a dolog. Bár megkértem őket, hogy túlzottan megalázó feladatokat ne adjanak, vagy előtte alaposan rúgassanak be, hogy ne legyek szégyenlős, és bárkivel képes legyek szóba elegyedni. 

  A többi még a jövő gyönyörű muzsikája....    

Jó és szép hétvégét kívánok Nektek!

Joyo ^^

Írni/alkotni jó!

Örömömre szolgál bejelenteni, hogy végre homlokon csókolt az írás múzsája, és a tegnapi nap

folyamán virtuális papírra vetettem az átírt első fejezetet. Azt hiszem kellő lendületet adhat a dolognak, hogy a korábbi verzióból 250 A4-es oldalnyi anyag már készen van. Így, amiket jónak találok, csak átemelem, kicsit igazítok rajta, picit átírom, fazonírozom.... talán gyorsabban is fogok haladni. Összeírtam az állandó szereplőimet, pár sorban felskicceltem ki kinek a kicsodája, mivel foglalkozik és hány éves, hogy még véletlenül se keveredjek bele. Írtam némi vázlatot is a biztonság kedvéért. Valahogy rá kellene szoktatnom magam a rendszerességre itt is. Igen. Rendszeresítenem kell egy kis noteszt, amibe felfikrkanthatom a hirtelen támadt ötleteimet, nehogy utána a feledés homályába vesszenek, pedig mennyire feldobták volna az adott részletet. 
  De most is, mint mindig, ez bizony Murphy-törvénye, amikor zakatol a fejemben a történet, most kapok megbízást is arra, hogy varrjak. Semmi gond, első a munka, szükségünk van a pénzre. Majd igyekszem ebbe az egy hétbe arányosan elosztani a darabszámot, hogy írni is maradjon időm. Közbe-közbe átolvashatom az "eredeti" történetet, hogy további ihletet kapjak és tovább tudjam fűzni. 

  Szükségem volna Erika barátnőmre is. Ő nagy segítségemre volt, amikor elakadtam. Véleményezte ott helyben a történet cselekményeit, láttam a reakcióit miközben hallgatta, és ha elakadtam a beszélgetésünk során segített tovább gondolni :-)

Szeretnék egy olyan történetet létrehozni, aminek olvasása közben többen magukra ismerhetnek. Ha elkapná őket a "Nahát, ilyen velem is történt!" "Ilyenre én is gondoltam már!" "Igen, ezt én is így csináltam volna!" - érzés. Mert úgy érzem az embereknek nagy szükségük van arra, hogy olyan dolgokról olvassanak, amiken ők is keresztül mennek/mentek. Igyekezni fogok ezeket a már megszokott fanyar humorral fűszerezett belső monológokkal megtenni. De azért kíváncsi volnék azok véleményére, akik bele olvastak a történetbe... haladjak tovább ezen a vonalon?

Igyekezni fogok, hogy minél előbb meglegyen a kész mű, de nem akarom összecsapni....

Puszi:

Joyo ^^

Rémálmok

Sziasztok!

Ez ismételten egy kicsit rendhagyó bejegyzés lesz. És nem is valami hosszú. 

  A lényeg, hogy mióta kitűztük az esküvő időpontját, időközönként rémálmok gyötörnek ezzel kapcsolatban. Nagy valószínűséggel a tudatalattim zaklat és mutatja meg a lehető legzakkantabb és legijesztőbb lehetőségeket, amik a Nagy Nappal kapcsolatban megtörténhetnek.

  Volt már mindenféle...
-Apám nem hajlandó bekísérni és be sem enged a templomba.
-A családom nem jelenik meg.
-Párom nem jelenik meg.
-A ruha nem jó...
-Eltűntek a gyűrűk.
-Meghal valamelyik rokonom az esküvőnk napján.
-Eltűntek a koszorúslányok.
-Pocsék a virágdíszítés.
-Szétjön a frizurám és a ruha sem úgy áll, ahogy kellene....

...szóval volt itt már minden az álmok mezején. Anyám szerint ezek azt vetíthetik előre, hogy alapjáraton minden jól fog sikerülni. Azt pedig ne várjam, hogy tökéletes legyen, mert ha semmi baki nincsen, az már baljós előjel... Hát....köszi. 

  Kíváncsi leszek, hogy ahogy közeledik Augusztus 29-e, úgy sűrűsödnek-e a rémálmok. Majd csak kiderül....

Puszi:

Joyo ^^

Fazonírozás

Sziasztok!

  Azt hiszem megismertetek már annyira az elmúlt években, hogy tudjátok, ha egyszer valamit a fejembe veszek, azt nehéz kiverni onnan, főként, ha fontosnak tartom. Tegnap említettem a kiadói

lehetőséget. Nos, szinte megállás nélkül zakatol az agyam. Szerencsére nem ebben a témában álmodtam, így tarthattam némi szünetet. Tudom, hogy válasz és segítség nem érkezett, lehet, hogy aki valóban javaslatot tudna tenni, még nem jutott el addig, hogy elolvassa. Minden esetre tűnődöm, tűnődöm, tűnődöm... olyan vagyok kicsit most mint Micimackó. -Gondolj! Gondolj! Gondolj!
  Nos, én gondolkodtam, bármily meglepő, és elhatározásra jutottam. Érdemlegesen jelenleg a napló stílusú regénnyel tudok foglalkozni. Gyűlnek az ötletek a folytatáshoz, kavarognak a párbeszédek, megvan a lendület... ez a jó része a dolognak. A kevésbé jó, hogy rengeteg munkám lesz még vele, ugyanis, hogy  szalonképes legyen, tömörítenem kell a sztorit. Az alap ötlet megmarad, csak kicsit összébb húzom, hogy ne legyen belőle egy rétestésztaként elnyújtott mese, és a végén nehogy egy Háború és Béke vastagságú történet kerekedjen belőle. 
  A szereplőket kicsit átformázom, főként ami a külsejüket illető, ne legyenek túlzottan felismerhetőek. A barátokat már a kezdetektől beleteszem, hogy ne kelljen folyton új emberhez hozzászokni. Balázs foglalkozását is átírom, hogy ne legyen túl árulkodó, de a személyiségek megmaradnak. Nem lesz már főiskola, így néhány dolgot kihúzok a regényből. Visszaolvasva, kicsit úgy érzem, hogy nagyon elapróztam a dolgot és rengeteg szálon futott, amit már nehéz volt követni és bonyolítani. 

  Remélem még így is tetszeni fog. Majd meglátjuk. A délutánom a takarítás után ennek összefésülésével és továbbírásával fog telni. Kérlek szorítsatok, hogy menjen. :-)

Joyo ^^   

Edzések és boltkórosság, mint női fitness

Sziasztok!

Újabb bejegyzés, újabb fejlemények, újabb "őrült" ötletek!

Ami az edzéseket illeti, nos, eléggé kiestem a formából. Hamar kifulladok néhány egyszerű gyakorlattól is sajnos, így csak fokozatosan tudom emelni a teljesítményt. Szombatra megígértem magamnak, hogy azon felül, hogy végre kirámolom és szortírozom az utolsó hátramaradt dobozt is, ami a költözés után csak ide-oda lett tologatva, megpróbálom beindítani az asztali gépemet és lementeni külső egységre minden fontos dolgot. Ez azt jelenti, hogy nem csupán a fényképek, zenék és szellemi tulajdonaim kerülnek biztonságba, de végre hozzá jutok a régebben letöltött edzési filmekhez is, mint például Czanik Balázs capoeira videója. Az aztán ütős!!!!! Régen nagyon sokat és gyorsan segített.... és talán most már végre valahára életem szerelme is előkapja a beton fúróját és bevarázsolja azt a nyamvadt kampót a mennyezetbe, hogy felkerüljön a bokszzsákom és levezessem a feszkót!

  Minden esetre az elmúlt két napban rendesen adtam a kardiónak. Minden reggel erőltetett menetben gyalogoltam otthonról a boltig húsz percet... ma reggelre éreztem úgy isten igazából az izomlázat a combjaimban, de még farizomban is. Még el is gondolkodtam reggel, hogy mitől van, mire bevillant.... nos, ez van, ha az ember egyedül vezeti a boltot és nincs aki elszállítsa. Igazából nem is zavar. Én nagyon szeretek sétálni. Ezért is iktatunk be hétvégenként városköröket Párommal, és ahová csak lehet lábbusszal megyek. Vagy, éppen most tárgyaltuk egyik barátnőmmel, hogy de jó volna már kerékpározni. Tulajdonképpen teljesen függetleníthetem magam apámtól reggelente, ha kerékpárra pattanok és a boltban találkozunk. Hátul az udvaron tárolhatom napközben, onnan pedig kerékpárúton haza tekerek. Ennyi. És a napi kardió edzésem már meg is van. Csak azért tunyultam el, mert minden nap fuvarozott a bolthoz és vissza.

  Kitűztem a dátumát a májméregtelenítésnek is. Szombathoz képest két hét múlva. Arra a hétvégére semmit sem fogok betervezni. Amúgy sem tudnék mást csinálni, mivel ha igazán beindul a keserűsó hatása, akár rá is költözhetnék a fajanszra. De évente kétszer érdemes elvégezni a dolgot, hogy a máj és az epe megkönnyebbüljön. Elvégre be kell ismernünk magunknak, hogy akármennyire is odafigyelünk, még akkor sem tudjuk teljesen kizárni az adalékanyagokat, mérgeket és tartósítószereket. Ez pedig rengeteg furcsa testi tünet kiváltó oka lehet. Kikeverem újra a felkészítő poromat. Ez szegfűszeg és gyömbér por keveréke. Amolyan féregtelenítő, élősködő hajtó.... nem mintha 100% hogy volna bennem, de az előírás az előírás. Ha két hétig eszegetem reggel/délben/este, könnyebben megszabadulok a méreganyagoktól az ominózus délutánon. Majd jelzek, hogy megmaradtam-e.... (Percről-percre híreket elég gusztustalan volna publikálni...) Bár kíváncsi volnék, hogy már más is kipróbálta-e a keserűsós májméregtelenítést. Ha valakinek szintén van tapasztalata, kérem ossza meg velem kommentben. :-)

  Azon eltűnődve, és kicsit csajosabb vizekre evezve, hogy hamarosan beköszönt a Tavasz... nos, mint a legtöbb nőt, engem is elkap a bolkórosság! Komoly lista van már arról, hogy ebben az évben mit szeretnék beszerezni. Ezúttal nem is annyira a dögös nő, inkább a romantikusabb énem próbál felszínre kerülni. Úgy is azzal traktálnak a barátnőim, hogy én romantikus alkat vagyok. Jó, akkor kipróbáljuk ezt is. Azon kívül, hogy vannak alapszükségletek, mint új melltartók és bugyik, nem beszélve a garbóról, mert Nyár azért még messze van. Szeretnék néhány szép szandált és színes magas sarkú cipőt. Tunikákat, legginget, balerina cipőt, csinos nyári ruhákat, és sortokat.... nagyon el tudna szaladni velem a paci, ha hagynám, és persze, ha Párom nem szólna rám, hogy elég legyen. 
  Úgy is azzal KELL indítanom, hogy rendet és helyet csinálok a szekrényemben. Ismét szelektálnom kell. Muszáj, vagy megint úgy járok, mint a költözés előtt.... a ruhák kifolynak a szekrényemből. De akár ezt is beépíthetem az edzésbe... mármint a vásárolgatást. Akár küzdősport, akár kardió edzésként. Az ember lánya rohangál a sorok között, válogat, öltözik/vetkőzik/öltözik, újra válogat, küzd a próbafülkéért, boltról-boltra járva.... modern kori edzésforma.       

  Lássuk csak mi van még itt, amiről érdemes volna pár sort ejteni... lássuk csak, lássuk csak. Ja igen! Robi barátom meglobogtatott előttem egy érdekes lehetőséget. Elküldte a mesekönyvét egy kiadóhoz, akik állítása szerint (és mint később a honlapjukon megnéztem, az ő állításuk szerint és), "bármit" kiadnak, ha az értelmes. Felcsillant előttem a remény, hogy talán mégsem csak az asztalfióknak írok. Akár én is megpróbálkozhatnék a dologgal. De melyiket?  Igaz, hogy a kedv visszatért, hogy ismét klaviatúra virtuóz legyek, de fogalmam sincs, hogy mégis melyiket vegyem elő.  A napló stílusút? A kicsit misztikusabb Királyok könyvét? Vagy a Nem katasztrófa, csak karácsony! - t?  Azt sem tudom egyenlőre, hogy melyikhez volna ihletettségem. Nyilván átírnám itt meg ott, faragnék, hozzá toldanék, de legfőképpen befejezném végre! Fogalmam sincsen róla! Tényleg! Annyi minden kavarog a fejemben. Most, hogy van remény.... nincs ötlet... szerintetek melyiknek volna értelme a három közül? Rendszeres olvasók révén mind a háromhoz volt már szerencsétek. Melyikben láttok több fantáziát? Melyiket vennétek meg szívesen?

Előre is nagyon szépen köszönöm a segítségeteket!

Puszi:

Joyo ^^

  

Újabb esküvői bejegyzés: Jelentkezés jegyeskúrzusra...

Sziasztok! 

  Újabb lépést tettünk a menyegzőnk irányába. Igen-igen... bejelentkeztünk jegyesoktatásra. Nos, nem ment az olyan könnyen. Ugyanis Párom még csak megkeresztelve sincsen. Hüledezett is cseppet az ügyintéző hölgy a pult mögött. Ez van, de igen, mégis szeretnénk templomi szertartást, mert úgy teljes és egész, és számomra fontos, hogy abban a templomban is fogadalmat tegyünk, ami kiemelt helyen van a szívemben. 

 A hölgy akkor is kicsit megbotránkozott, mikor kiderült a "nagy könyv" szerint, hogy se nem voltam elsőáldozó, se nem  bérmálkoztam. De azért elindítottuk a folyamatot, s a papunk szerint pozitív elbírálást fogunk kapni a plébános és püspökúrtól. Az engedélyt pedig megkapjuk.

  Vallási dolgokról az utóbbi időben nem túl biztonságos beszélni. Körülbelül, mint politikai nézeteinket világgá kiáltani. Ezt a témát szerintem hagyjuk is. A lényeg, hogy a folyamat tovább

haladt, délután öt órára tűztük ki az esketés időpontját, és jöhet a következő fázis.

  Páromnak még bocskait is varratnia kell, cipőt néznie, de ezek tulajdonképpen már tavasszal is ráérnek. A legfontosabbakat elintéztük.

  Következő pont a gyűrűk megterveztetése lesz. Szintén egy szombati napon, mert Februártól már csak hétvégenként ér rá. Az sem lesz egy egyszerű menet. Mármint nem a mi részünkről, nálunk jól működik az egyetértés a legtöbb dologban. Sokkal inkább az ötvösmesternek adjuk fel a leckét az elképzeléseinkkel. Ugyanis dombornyomott rovásírással díszített ékszerpárt szeretnénk viselni egy életen át :) Ezek vagyunk mi. kaptunk hozzá nagyapámtól törtaranyat, így talán kicsit olcsóbban megússzuk :-D  Már nagyon várom a napot, amikor elsétálunk az Ötvös utcába az ékszerészhez :-)

Remélem hamarosan újra jelentkezhetem esküvői bejegyzéssel :-)

Joyo   

Gondolatok....

Sziasztok!

Néhány idézettel szeretnék Nektek kedveskedni. Talán éppen olyan valaki olvassa el, akinek szüksége van rá EBBEN A PILLANATBAN.

Újabb lépés az esküvő felé

Sziasztok!

Ez most kivételesen kicsit rendhagyóbb bejegyzés lesz, mert főként az esküvői készülődésről szól.

  Nos, tehát, a tegnapi nagyon reggel a nyakunkba vettük a várost, és felkerekedtünk, hogy

jegyzőkönyveztessük közelgő esküvőnket az anyakönyvvezetői hivatalban. Egy nagyon kedves hölgy fogadott bennünket, aki kikérdezett a részletekről, elkérte okmányainkat, majd az anyakönyvi kivonatunkat, hogy egyeztessen és megírja a jegyzőkönyvet, melyet elmondása szerint el kell küldeniük a jegyző úrnak, hogy jóvá hagyja házasságkötési kérelmünket. Jókat mosolyogtunk Párommal, főként, mikor a házasság kötés utáni névválasztásról volt szó. Én sokat gondolkodtam miként is viseljem tovább nevemet, hogyan volna a legkényelmesebb, milyen a csengése így-úgy-amúgy. Végül a mostanság megszokott módot választottam, Párom vezetéknevét "né" képzővel felvéve, és a saját nevemet is megtartva. Kötőjelezve már nem hangzott volna olyan jól, a gyerekeink amúgy is az ő vezetéknevét fogják viselni. Nem tudom, hogy ezzel minden férjhez menni készülő nőtársam így van-e vagy volt, de nem mindig olyan kézenfekvő, hogy mi legyen a férjes asszonynevünk. Igaz, hogy maximum bemutatkozáskor és aláíráskor használjuk, és nincs a homlokunkra írva, de azért nem utolsó szempont, hogy miként változik kicsit vagy nagyon az identitásunk. Párom mindenesetre jót mulatott saját magán, hogy talán most jegyzőkönyveztetni lehetne, hogy esküvő után Ő a tulajdonom lesz. Természetesen az anyakönyvvezető mosolyogva tudatta vele, hogy ez a formátum sajnálatos módon nem lehetséges :-)


Amikor először leírtam leendő asszonynevemet, láttam, hogy párom szerelmesen, meghatódottan mosolyog, és nézi a kezemet. Valahol ez a tudat a férfiaknak nagyon fontos és megható. Azt hiszem ilyenkor válik bennük tudatossá, hogy hozzájuk tartozunk. De úgy igazán hozzájuk tartozunk, önszántunkból :-) és számomra is nagyon jó ez az érzés :-) Jó volt a papíron látni....



  Miután minden papírt kitöltöttünk, beleértve a statisztikai lapot is, amit majd a házasság kötés után
küldenek el Győrbe, felsétáltunk a rendezvényszervezőhöz, akinél a polgári ceremónia részleteit és kellékeit tudtuk megbeszélni, s ott kaptuk meg a költségvetést, jóváhagyásunk után pedig a csekket.

  Megbeszéltük, hogy a két helyszín közül melyiket kértük. A vendégek száma miatt a nagyobbik dísztermet kértük. Kiválasztottuk a gyűrűpárnát, megrendeltük a gyertyát amit majd induló közös életünk jelképeként meggyújtunk, és az egyedi pezsgőspoharakat, amiket szintén megtarthatunk majd emlékbe :-) Jó esetben az embernek egyszer van csak ilyen szép esemény az életében, szeretnénk megadni a módját. Nos... azt hiszem sikerült, ugyanis mikor megláttam a táblázat alján a ceremónia és minden más végösszegét.... egy pillanatra kikerekedtek a szemeim, utána igyekeztünk pókerarcot vágni. Még az úriember is, aki fogadott bennünket, mosolyogva megjegyezte, hogy alsó hangon is full-extrás csomagot kértünk.

  Mosolyogva elköszöntünk, a csekket igyekeztem biztos helyre tenni, szerencsére ráérünk nyáron is feladni :-) Nagy megkönnyebbülés.

  Párom elkísért dolgozni, majd nekiindult, hogy a varrott rózsákat elszállítsa a nagynénémhez, és mint kiderült, kaptunk még tőle megrendelést. Most szívecskéket ráncolok. Hajrá, csak induljon be a munka, mert szükségünk van a plusz pénzre a lagzi miatt :-)

  Közben utolértem a papot is, aki kedvesen a Szent György Plébániára irányított a jegyesoktatás miatt. Jövő héten valamelyik reggel oda is elmegyünk párommal. Februárban pedig indul a kurzus. Remélem Életem Szerelme kibírja röhögés nélkül.  

Egyszóval szerencsére minden a legjobb úton halad :-) És ez folytatódjon is így :-)

Joyo    

Akkor kezdjük! EZ AZ A HÉTFŐ!

Sziasztok!

Ismét itt vagyok egy pihentető, lazító wellness hétvége után. Úgy érzem felkészültem az előttem álló évre. A mai naptól kezdődik az edzés is. Igaz, hogy még csupán itt a boltban, de valamikor el kell kezdeni, és én megígértem magamnak, hogy ez lesz AZ A HÉTFŐ! A szokásos gyakorlatokat elvégzem a raktár helyiségben, mint amiket otthon szoktam, természetesen a hasazást leszámítva :-)
  A sorozatszámokat még nem lőttem be. Elkezdem, és meglátjuk mennyivel megy. Tízzel, hússzal, harminccal.... majd kialakul.

  A wellness-en, ahogy írtam korábban, elkezdtem a méregtelenítést. Reggelinél kerültem a pékárukat, elég sokat úsztam, és rendszeresen látogattam a finn, infraszaunát, és beültem a gőzfürdőbe is. Meg is tette a hatását ez a négy nap. Az arcom szépen kitisztult, a bőröm felpuhult, és kellemes matt fényt kapott. Azt hiszem elég sok méreganyagot kiizzadhattam. El kell ismernem, nagyon, de nagyon jól esett a szervezetemnek. 
  Neki kellene kezdenünk Nono barátnőmmel, és valóban eljárogatni, legalább kéthetente egyszer valamelyik itthoni szálló wellness részlegébe szaunázni és gőzölni :-)  Korábban már utána nézett, és egyenlőre a Fagus nyert. 


  Ami az étkezést illeti... nos, így ez után a négy nap után rá sem mertem állni a mérlegre. Valahogy semmi kedvem szembesülni az esetleges gyarapodással. Párom ugyan örömmel újságolta, hogy végre két kilót hízott (ennek csak a férfiak tudnak örülni!), nekem is hasonló meglátásom van. Korábban 70 kiló volt a súlyom, így az ünnepi időszak után. Talán még is csak rá kellene vennem magam a dologra. Jobb szembenézni a valósággal és ahhoz mérni a hetente elért eredményeket. Nem is beszélve arról, hogy újra le kell mérnem magam centiméterre is. És ezzel a nappal, 2015. 01. 12-vel el is indult az edzés. HAJRÁ!

  Jelenleg bőven van is rá időm, hiszen munka egyenlőre nem sok van. A mai nap még szinte kong a virágbolt, ma hoznak árút a szüleim. Nagynénémtől van valamennyi megrendelésem varrásra, ami a következő időszakban meg is gyarapszik. Náluk Márciustól indul be a szezon. Érzem és tudom, hogy Februárban ennél jóval több és több fajta megrendelésem is lesz tőlük :-) Már nagyon várom. Nagyon szeretek nekik dolgozni. Szeretek alkotni ;-)
  Mint itt a virágboltban is. Holnap cserepeseket árazok, elrendezem őket, díszítek, csomagolok, kirakatot rendezek. A vágott virágot kezelem vissza és rakom vízbe. Hangolom magam a Tavaszra. Mert bizony az is megállíthatatlanul közeleg. Biztosan lesz még hószállingózás, mínusz és hóvihar, de a lelkünkben már vágyunk a melegre és a színekre, főként, ha ilyen szépen süt odakint a Nap!
 
Ami az esküvői előkészületeteket illeti... igyekszem felvenni a pappal a kapcsolatot, mert korábban erre kért.  És a héten bemegyünk a Városházára jegyzőkönyveztetni, hiszen Párom csak ebben a hónapban ér rá hétköznap. Vasárnap szeretnék elmenni a következő esküvő kiállításra, amit Bükfürdőn szerveznek meg a Hotel Caramellben. Remélem rá tudom venni az uramat, hiszen még egy jó cukrászt is fel kell kutatnunk, aki meg tudja valósítani a magyaros  torta elképelésünket. Voltam már pár helyen, de sehol sem tudták vállalni... próba szerencse.

Most viszont megyek varrni. Még jelentkezem! 

Puszi:

Joyo    

Új edzésforma

Sziasztok!

Lássatok csodát, ma is itt vagyok és blogolok. Remélem sokáig kitart a lelkesedésem :)

A mai edzésem az irodahelyiség kitakarítása lesz. Szerintem éppen elég, ugyanis bár kicsi a hely, azért vannak olyan zugai, ahová csak térden, négykézláb, hajolgatva lehet elérni, ha alaposan ki szeretném rámolni és takarítani. Egyszóval a kalóriaégetés és a másnapi izomláz szinte már garantált.

  Reggeli gyanánt megettem egy zöldségekkel, főt tojással megpakolt tonhalkrémes bagettet. Nagyjából elég is volt. Délutánra maradt még a tegnap vásárolt dióbélből és gyümölcsökből ( 1 banán, 2 körte, 1 grépfrút). Bár mivel ma plazmázni megyek, valamit kalóriadúsabbat is ennem kellene. Jut is eszembe, be kell vennem a vastablettámat is, hogy minden rendben legyen este. :) Hoztam magammal egy Spar Natur pur céklalevet is. Biztos ami biztos. ;-)

  Tegnaptól kezdve próbálom szokásommá tenni, hogy egy szelet gyömbért elrágcsálok. Sok pozitív hatása van, főként, hogy rendbe hozza az emésztő rendszert, de jelen pillanatban azt kedvelem benne a legjobban, hogy nem fázom utána :-)

A tegnapi napon kiderült, hogy továbbra sincs minden csak úgy, véletlenül. Edzőtársat kerestem. Nos, arra ugyan még senki nem jelentkezett, de ahogy barangoltam a közösségi oldal üzenőfalán, megláttam egy plakátot, amit ugyan már sokszor megosztott a gazdája, de számomra most vált érdekessé. 

 

Erre felkaptam a fejem, főként, mert korábban már jártam fitbox edzésekre Erika barátnőmmel, még 2012-ben, csak egy idő után abbahagytuk. De visszagondolva, nagyon, de nagyon jót tett az akkori stresszes időszakban. Már felvettem a kapcsolatot a trénerrel. Éppen egyezkedünk és kikérdezem mire számítsak. Remélem megtaláltam az ideális mozgásformát a számomra. ha már egyszer az élet felkínálja a lehetőséget... miért is ne éljek vele?

Puszi!

Joyo

 

Csak néhány gondolat :)

Látszik, hogy év eleje van, még eléggé aktív vagyok!

Tulajdonképpen telis-tele vagyok tervekkel és ötletekkel. És most nem csak a hímzésre vagy a horgolásra gondolok. Annál aktívabb tevékenységekre. veletek nincs úgy, hogy felállítotok egy listát, hogy mit szeretnétek, vagy mit volna jó megtenni ebben az évben? 
 Én alaposan elgondolkodtam. Nem azt mondom, hogy éljük meg úgy, mintha ez volna az utolsó évünk, csak legyünk aktívak. Erre az életünkre MOST emlékszünk. Ezzel kell elszámolnunk, ha vége van. És miért ne legyen eseménydús, kalandos, boldog, vidám :) Legyünk felfedezők....

  -Tavaly sajnos kimaradt, de idén megegyeztünk, hogy ismét ellátogatunk a Pilisbe. Lehet, hogy az ember egész nap sétál, kirándul, különböző terepviszonyokat hódít meg, de valahol nem érdekli mennyire fárad el a végére. Kárpótolja a hely szelleme, a környezet, a gyönyörű kilátás egy-egy meghódított magaslati pontról. Beismerten net-függő vagyok, de amikor ott vagyok, vajmi kevésszer fordul meg a fejemben, hogy "Hej, hát mi történhetett az FB-n?" Ez ennek a helynek a varázsa. Teljesen védett, hiszen még térerő sincsen, csak nagyon kevés pontján, és arra is vadászni kell. De furcsa módon nem látsz sem az erdőben, sem a hegytetőn, sem az ösvényeken, de még Dobogókő kis utcáin sem mobiljukat magasba tartva sétálgató embereket, akik azért imádkoznak, hogy legalább egy vonalkát felfedezzenek a kis antenna alatt.   

  -A másik terv az, hogy valamivel több helyre ellátogassunk. Akár Kőszegi kirándulás, akár Bükfürdő, de  komoly elhatározás az is, hogy a pünkösdi hosszú hétvégét barátokkal töltsük Keszthelyen. 

  -Beszéltük Párommal, hogy jó volna újra megmászni a Schneeberget vagy a Hohe Wandot.

  -Ezen kívül természetesen ott a menyegzőnk is, amit szépen szeretnénk megélni, de azt az idő múlásával úgy is bővebben ki fogom fejteni, hogy éppen hol tartunk a szervezésben :)

  -Még azt sem döntöttük el, hogy hová menjünk nászútra. A kalapban Törökország vagy valamelyik Görög sziget van. Van valakinek ötlete, tapasztalata hová volna érdemes ellátogatni? 

  -Tulajdonképpen a lényeg az, hogy végre éljünk. Megvan hozzá a hátterünk, az anyagi biztonságunk, kicsit végre fellélegezhetünk, élhetünk, szórakozhatunk, utazgathatunk....:)

Egyenlőre ennyi jutott az eszembe :) Még jelentkezem :)   

A második.... még mindig nem kezdtem el...!

Sziasztok!

Nos...nem egyszerű neki indulni még mindig ennek az úgymond életmód váltásnak. Beiktattam már azt a szabályt, hogy minden nap megiszom két grépfrút kifacsart levét. Néha csavarok hozzá

narancsot vagy citromot is. Párszor kicsit felhígítva, de legtöbbször töményen iszom. Jólesik, nem tagadom. Ez már szokásommá vált. Nem  tudom, hogy szerencsének hívjam-e, hogy a Sparban ismét vödrös narancs akció lesz. Be kellene ruházni rá, úgyis hamar elfogy :-D

  Megvásároltam már a sárgarépát és a céklát is a turmixaimhoz, de valahogy még mindig a lustaság vesz erőt rajtam, és baromira nincsen hangulatom elkészíteni. Pedig idén másképpen szeretném csinálni, mint a korábbi években, ahol csak toltam és toltam a kezdést. "Ráérek még a strand szezonig... ugyan, azért így is jól nézek ki... és a többi... és a többi".  Az eredmény mindig ugyan az volt. Hamar leégtem, mert a munka és a lustaságom miatt hófehérke maradtam a strandszezonig, sőt néha még alatta is. A virágbolt rejtekén ritkán barnul le az ember. Az pedig igencsak furcsán mutatna, ha kiülnék a bolt elé egy székre és olvasnék. 

Ehhez idén több okból semmi kedvem. Igenis, hogy másképpen kell csinálnom a dolgokat. Itt most nem csak a strandszezonról van szó, hanem a menyegzőmről is. Jól szeretnék mutatni a ruhámban. És tudom, hogy ha már előtte jól érzem magam a bőrömben, mert dolgozom a testemen és odafigyelek magamra, akkor kellő mennyiségű önbizalmam lesz a Nagy Napra is! 
 Ráadásul megéri korán elkezdenem, mert Májusban lesz a jegyes fotózás. 

  Valami segítségre van szükségem, ami motivál, és nem engedi, hogy ellustuljak. A naptárba írogatás, és a telefonos emlékeztető nem elég. Edző társra van szükségem, akivel motiválhatjuk egymást. De hogyan kell ezt csinálni? Adjak fel hirdetést? Írjam ki a közösségi oldalamra, hátha valaki szintén ezt fontolgatja? Vezessek róla én is naplót, hátha lecsesznek, ha kimaradnak az edzések és nem írok? Fogalmam sincsen. 

Jövő héttől a szüleim is elkezdik a mozgást. Ők is motiválva vannak, ugyanis ötven évesek mind a ketten és szeretnének odafigyelni magukra. Van rajtuk súly felesleg, és örömszülőként is szeretnének jól mutatni :-)

Itt van hátul a raktárban a kondigép. Igaz, hogy el van barikádozva az elcsomagolt karácsonyi dekorációkkal, és még össze sem rakták. De mivel a fent említettek kilátásban vannak, és apám elég következetes, így abban biztos lehetek, hogy az akadályok elgördülnek a gépezet elől, és ha akarom, akkor azt használhatom napközben. Kezdésnek jó. 
 Tudom, hogy minden egyes év elején kiírom, hogy "idén többször fogok kerékpározni, mert nagyon jó dolog", de valahogy mindig elsikkad a kényelem oltárán, de idén valóban tervezem. Az pedig majd kiderül mire jutok a dologgal. Mivel már nem otthon lakom, így nyugodtan függetleníthetem magam apámtól, és járhatok kerékpárral munkába. Motiváció még mindig van hozzá. A bringa állapota nem akadály. Kimondottan menő tracking biciklim van. Úgyhogy meglátjuk.... 

  És mihez is kezdenék a hófehérke bőrömmel... nos, mint az egy séta folyamán kiderült, még közelebb is nyílt hozzánk egy önkiszolgáló csokicsöves szolárium. Így arra sem panaszkodhatok, hogy három utcát sétálnom kell, ha barnulni akarok a mesterséges Nap alatt! Nincs apelláta, oda kell járnom. Nem szeretném túlzásba vinni. Először talán csak heti egy vagy kettő. A többit majd meglátjuk. Ha tisztában szeretnék lenni magammal, meg kell tanulnom következetesnek lenni. Főként, ha változtatni szeretnék az életmódomon, meg kell küzdenem saját magammal, a szokásaimmal, a dolgokhoz való hozzáállásommal, tulajdonképpen a személyiségemmel, mert ritkán vagyok kitartó, ha elkezdek valamit. Legalább a mozgással úgy vagyok, hogy ha már egy hétnél tovább csinálom, elkezd hiányozni, ha esetleg valamiért kimarad. 

  Végül is, a jövőhét Hétfő a kitűzött kezdőpont. És, nem, ez nem az a tipikus tolom-tolom-tolom, majd Hétfőn-majd Hétfőn...eset. Csütörtöktől-Vasárnapig elutazunk egy wellness hétvégére. Ott kicsit nehezebb elkezdeni, legalábbis ami az étkezést illeti. Minden esetre szaunázni, gőzfürdőzni és úszni fogok, ergo elkezdem a méregtelenítést és a mozgást. Most Januárban pedig valamelyik hétvégén ismét megcsinálom a keserűsós májméregtelenítést. 

Szorítsatok. 

Puszi

Joyo        

Az év első bejegyzése

Sziasztok!

  Először is boldog Újévet kívánok Nektek! Remélem mindenkinek jól zárult az év és túl van már az összegzésen és az új tervek kovácsolásán. Nos... én ismételten számot vetettem a  múlt évemmel. Ezt most inkább nem részletezném. Ahogy visszanéztem az archívumban 2014 bejegyzéseit.... nos, nem túl sok. Ezért

nem is részletezem azt az évet. Ezek szerint annyira nem volt fontos. Néhány érdekesebb mozzanat kivételével, mint, hogy összeköltöztünk, külföldön nyaraltunk, kitűztük az esküvőnk időpontját, részt vettünk egy nagyon jó esküvőn és lakodalmon.
  Rá kellett ébrednem, hogy nagyon fárasztó volt a múlt évem, legfőképpen lelkileg. 
Ezen nagyon szeretnék változtatni. Főként  a lelki egyensúlyomat és békémet szeretném megtalálni. Nem rohanni. Élvezni az életemet. Azt amiért ideérkeztem erre a földre. A készülődést a menyegzőig. Ki szeretném élvezni minden egyes pillanatát a következő kilenc hónapban. 

  Egyenlőre még nincs meg az a plusz energia, mint tavaly ilyenkor. Még fáradtan érzem magam. Meg fog érkezni, tudom. Minden év elején az ember lelke és teste feltöltődik tetőtől-talpig energiával. 

  Természetesen vannak terveim erre az évre is, már összegeztem és beírtam szokás szerint a határidőnaplóm jegyzetei közé. Változtatni szeretném az étrendemen. És nem, ezt nem azért akarom meglépni, hogy fogyjak, hanem, hogy végre egészséges legyek. Rá kellett ébrednem, hogy érzékennyé váltam a szénhidrátra. Legalábbis a gluténra. Annyit fogyasztottam belőle az utóbbi időben, hogy már felgyülemlett a szervezetemben és károkat okoz. Nem, nem az emésztésre kell itt gondolni. Sokkal inkább viszketésre. Miért van az, hogy amit nagyon szeretünk, az, ha túlzásba visszük, kárt okoz? Olyan, mint az ital, vagy egy férfi. 
  Bőr/orr/fül viszketés. Főkánt a hámréteg van kikészülve. Amikor édesanyámnak két éve beütött a paleo-őrület, és nem fogyasztottam pékárut, hüvelyest és burgonyát, egy hónap alatt javulásnak indultam. És ez számomra megéri. 
Mozognom is kellene, ami azért természetesen már a fogyásról szólni és az alakformálásról. Nos, igen,igen, én is egy hiú menyasszony vagyok, aki lélegzetelállítóan szeretne mutatni a nagy napon a ruháiban :-) Azt hiszem ez eléggé reális, aki már átélt hasonlót. És ezúttal én nem olyan menyasszony szeretnék lenni, aki előtte egy vagy két hónappal áll neki vadul fogyókúrázni. Hosszútávra tervezek. 
 De nem drasztikusan kezdek neki, mint máskor. Szépen lassacskán hagyom el a szervezetemnek nem megfelelő. 

Na jó, egyenlőre zárom soraimat. Remélem ebben az évben már többet jelentkezhetem.

Joyo