2015. január 2., péntek

Az év első bejegyzése

Sziasztok!

  Először is boldog Újévet kívánok Nektek! Remélem mindenkinek jól zárult az év és túl van már az összegzésen és az új tervek kovácsolásán. Nos... én ismételten számot vetettem a  múlt évemmel. Ezt most inkább nem részletezném. Ahogy visszanéztem az archívumban 2014 bejegyzéseit.... nos, nem túl sok. Ezért


nem is részletezem azt az évet. Ezek szerint annyira nem volt fontos. Néhány érdekesebb mozzanat kivételével, mint, hogy összeköltöztünk, külföldön nyaraltunk, kitűztük az esküvőnk időpontját, részt vettünk egy nagyon jó esküvőn és lakodalmon.
  Rá kellett ébrednem, hogy nagyon fárasztó volt a múlt évem, legfőképpen lelkileg. 
Ezen nagyon szeretnék változtatni. Főként  a lelki egyensúlyomat és békémet szeretném megtalálni. Nem rohanni. Élvezni az életemet. Azt amiért ideérkeztem erre a földre. A készülődést a menyegzőig. Ki szeretném élvezni minden egyes pillanatát a következő kilenc hónapban. 

  Egyenlőre még nincs meg az a plusz energia, mint tavaly ilyenkor. Még fáradtan érzem magam. Meg fog érkezni, tudom. Minden év elején az ember lelke és teste feltöltődik tetőtől-talpig energiával. 

  Természetesen vannak terveim erre az évre is, már összegeztem és beírtam szokás szerint a határidőnaplóm jegyzetei közé. Változtatni szeretném az étrendemen. És nem, ezt nem azért akarom meglépni, hogy fogyjak, hanem, hogy végre egészséges legyek. Rá kellett ébrednem, hogy érzékennyé váltam a szénhidrátra. Legalábbis a gluténra. Annyit fogyasztottam belőle az utóbbi időben, hogy már felgyülemlett a szervezetemben és károkat okoz. Nem, nem az emésztésre kell itt gondolni. Sokkal inkább viszketésre. Miért van az, hogy amit nagyon szeretünk, az, ha túlzásba visszük, kárt okoz? Olyan, mint az ital, vagy egy férfi. 
  Bőr/orr/fül viszketés. Főkánt a hámréteg van kikészülve. Amikor édesanyámnak két éve beütött a paleo-őrület, és nem fogyasztottam pékárut, hüvelyest és burgonyát, egy hónap alatt javulásnak indultam. És ez számomra megéri. 
Mozognom is kellene, ami azért természetesen már a fogyásról szólni és az alakformálásról. Nos, igen,igen, én is egy hiú menyasszony vagyok, aki lélegzetelállítóan szeretne mutatni a nagy napon a ruháiban :-) Azt hiszem ez eléggé reális, aki már átélt hasonlót. És ezúttal én nem olyan menyasszony szeretnék lenni, aki előtte egy vagy két hónappal áll neki vadul fogyókúrázni. Hosszútávra tervezek. 
 De nem drasztikusan kezdek neki, mint máskor. Szépen lassacskán hagyom el a szervezetemnek nem megfelelő. 

Na jó, egyenlőre zárom soraimat. Remélem ebben az évben már többet jelentkezhetem.

Joyo        

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A jó úton...

 Újult erővel vetem bele magam az életmódváltásba. Nem is olyan régen látogattam el a nőgyógyászomhoz. Óva intett, hogy, ha így folytatom az...