Kedves Olvasóm!
Már csak két nap, és elérkezik az esküvő napja. Izgulok. Nem is tudom, hogy én miért. Én csak vendég vagyok. Unokahúga a vőlegénynek. A második sorban fogok ülni mind a Polgármesteri hivatalban, mind a templomban. Mégis izgulok.
Nem is olyan régen megérkeztek a virágok, melyeket a díszítéshez rendeltünk. Majdnem kétszáz szál fehér rózsa, fehér nagy és mini gerbera, zöldek, csodaszép fehér amarillisz, fehér liliom... sorolni lehetne, de nem fogom. Majd beszélnek helyettem a képek. :-)
Azt sem tudom biztosan, hogy ott leszünk-e, amikor nagybátyám kikéri a menyasszonyt. Pontosan még semmi mást nem tudunk, mint, hogy apám a tanú, és hogy délután négy órakor már a hivatal második emeletén kell lennünk, lehetőség szerint a teremben ülve, és várva, hogy belépjen a "királyi pár". :-) Készenlétben tartva a fényképező gépet.
Templom öt órakor, vacsora hétkor. Tulajdonképpen végig a belváros szűk kis utcáit fogjuk róni, mert mindent egy körbe rendeztek. Hivatal, Orsolya templom Wollner étterem. Valahogy elfogadtam, hogy lakodalmat nem szeretnének. Az ő nagy napjuk ez, ők határozzák meg. Lehet, hogy nem is fog hiányozni a buli. Vasárnap reggel úgy is korán vissza kell mennünk a templomba, hogy leszedjük a díszeket, mert böjtidőszak alatt puritánnak kell hagyni ezeket a helyeket. Ehhez sajnos nem értek, csak úgy mondták. Két kezemen meg tudom számolni hányszor voltam misén :-) (Általában esküvőkön)
Talán azért is várom... és itt belép a képbe a női hiúság, mert itt egy újabb lehetőség, hogy kiöltözhessek. :-) Tudom, tudom, ez már túl nőcis... pedig alapjáraton nem vagyok ilyen. Valamiféle egészséges egyensúlyt próbálok találni a mostani énem és a túl nőcis között. Még csak azt sem mondom, hogy szakkönyveket kellene olvasnom. Igaz azonban az is, hogy a Madagaszkár pingvinjeinek Marlene-jét idézve: "Nő vagy! Minden amit teszel, az nőies! Azért mert NŐ vagy!"
És igazat kell adnom neki. Legalább a gyerekeket is erre nevelik. Ezt fontosnak tartom. A mostani tinilányok is úgy szocializálódnak, hogy a médiából szerzett tévképzetek által próbálják kifejezni önmagukat. De mivel ennyire befolyásolható a legtöbb, inkább egymásra támaszkodnak, ezért is látunk annyi "klónt" az utcákon csapatostul járni. Ugyan olyan öltözködési mód, ugyan olyan frizura.
Sosem voltam divat majom. Nem szeretek a legújabb trend szerint öltözködni, mert nem száz százalék, hogy az éppen diktált divat az én alakomnak megfelelő. Ilyen a testhez simuló naci is... nem biztos, hogy ezt kellene felvennie egy olyan leányzónak, akin amúgy is van mit fogni... Volt mikor én sem mertem felvenni, mert bevágott a csípőmnél, és zavart a látvány.
Én inkább azt vallom, hogy az ember olyan ruhába bújjon, azt vegye fel, amiben jól és csinosnak érzi magát :-)
Én így találtam rá, a keleties és a népi ruhákra :-) valaki furán néz miatta, de én jól érzem magam bennük :-P A többit meg úgy is tudjátok....
A fogfájásom javul. Remélhetőleg a szombati szertartásokat fájdalomcsillapító nélkül kibírom, mosolyogva... semmi kedvem leszedálni magam egy ilyen fontos eseményen. Ha bevennék egy Kataflámot, csak ülnék ott bágyadt mosollyal, pezsgőt sem ihatnék, és elálmosodnék tőle. Én pedig 100%-ban szeretnék jelen lenni. ;-)
A 37 éves nagybátyám végre megnősül. Ki nem hagynám!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése