2013. február 20., szerda

Jobban vagyok... végre!

Sziasztok!

A mai napon, egy kimondottan rossz éjszaka után sikerült fél tizenkettőig húznom a lóbőrt. Úgy érzem sokkal jobban vagyok. Tessék! Ennyit tesz, ha az ember lányának  normális a hőmérséklete :-)

Kedvet kaptam a rendrakáshoz, mosogattam, bedobtam egy adag ruhát a mosógépbe és hamarosan a száraz ruhát is leszedem. Még az íráshoz is ihletet kaptam :-) Rájöttem, hogy nem muszáj azonnal a búcsúesttel folytatnom, különben úgy érzem, hogy csak elkapkodom a dolgot. Régen volt már szó a munkáról és az iskoláról is. Jobb, ha tovább visszük azt a fonatalt is. Tartozom nektek egy vallomással. Talán azért hagyott alább a lelkesedés, vagy legalábbis az inspirációt, mert mostanában nem találkoztam Zizuval! Ergo nem bosszant, nem inspirál, nincs meg az a lángolás, ami hajtana előre, hogy ezt a "negatív" fonalat tovább szőjem. Ötlet? Azt hiszem megkedveltem. :-) Néha megnézem a fényképeit, igyekszem felidézni a régi dolgokat, de csak mosolygok, nevetek a dolgon, hogy képes voltam így reagálni. Tudom, hogy a regény is ebbe az irányba halad, de valami lökés kellene. Még csak most jönne az igazi "összecsapás", most, hogy Krisztián elutazik. Még csak most tudná idegileg teljesen kikészíteni Magdát. Na! Gyűlik itt a dolog. Próba szerencse.

Más...

Közeleg a tavasz. Már nagyon vágyom a kirándulásokra :-) Akár kerékpáros, akár hegymászásra :-) Ti mit szerettek csinálni, ha végre itt a jó idő? Séta? Kerékpár? Kirándulás? Szalonnasütés? Erdőjárás? Hegymászás? Esetleg más áll hozzátok közel? Osszátok meg velem, ha gondoljátok :-)

  Folytatom tovább a paleolit étkezést, még így is, hogy beteg vagyok és be vagyok zárva. Így talán még könnyebb is. Ma is tojásrántottával indítottam kenyér nélkül, sajttal megszórva, erős zöldpaprikával :-) Délutánra gyümölcs a menü. Még mindig tartom magam ahhoz, hogy fizikálisan sokkal jobban vagyok mióta így étkezem. Egyre kevesebb és kevesebb a gyulladás a testemben. Energikusabb vagyok. Igazából nem is vágyom a szénhidrátra. Ami a keményítőt illeti, néha ér kísértés, mert van mikor rákívánok egy jó adag sült krumplira, vagy ennék némi majonézes kukoricát. Nem tudom mi a nagy helyzet a kukorica liszttel vagy a zabliszttel. Az egyik portál engedélyezi, a másik nem. Van, aki kompromisszumnak tartja. Ha mégis engedélyezett volna, az bizony nagyon, de nagyon sok mindent megkönnyítene a sütésben-főzésben. Tud esetleg valaki tanáccsal vagy magyarázattal szolgálni? Örülnék neki...

Szép, napsütésben gazdag Szerdát kívánok!

Joyo ^^     

5 megjegyzés:

  1. Az nagyon jó dolog ha a "való" életedben már csak mosolyogsz a "Zizun"! Ez a gyógyulás szerintem! A regényben meg...mi lenne, ha nem a bulin lenne meg a nagy összecsapás? Hanem később? És akkor még össze tudod gyűjteni a haragod :)!

    Én tavasszal sokat vagyok a szabadban, Margit-sziget, Normafa, Duna part; imádok kiülni egy teraszos helyre kávézni - sörözni; a baráti társaságunkkal kimenni a víkend házunkba és ott lenni (bográcsolás)! Idén különösen jó lesz, mert egy újabb taggal bővült a társaságunk köre: egy lassan 5 hónapos babuval, akit agyonkényeztet 8 fogadott keresztanya-keresztapa:)! Azért is különleges, mert ő az első baba a csapatban:)!
    Bocsi, kicsit hosszúra sikeredett az írásom :O)!

    Sophie

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egyértelmű, hogy a nagy összecsapás nem ilyen korán történik meg. ;-) De valahogy tartani kell a tüzet. Van még egy rész a regényből.

      A való életben megkedveltem azt, akiről egy részét mintáztam eme szereplőnek. De igazság szerint minden olyan nő bele van gyúrva Zizuban, akivel valaha is összetűzésem volt.Azt hiszem azért húztam őreá ezt a "gúnyát" mert ő volt az utolsó, akivel valami furcsa játék folytán "összetűzésbe" keveredtem. Azt hiszem a "való életben" semmi bajom nincsen vele. Itt már csak a regényben él a "rivalizálás", az "intrikálás"... mert a regény így izgalmas...

      Azt hiszem Balázs képében pedig minden olyan férfi ott van, aki kárt tett bennem.

      Mert ki olvasna olyan történetet, ahol egyhuzamban mindenki boldog? :-)

      Sophie! Én sosem bánom, ha sokat írsz nekem. Legalább többet megtudok rólad ;-) Legközelebb is bátran engedd szabadjára a kezedet a billentyűzeten ;-)

      Törlés
    2. :)! Kedves vagy! De ha kíváncsi vagy valamire, kérdezz nyugidtan :)!

      A regény meg remélem lesz vagy 900 oldalas :)

      Sophie

      Törlés
    3. :-) Köszi. Ezt a lehetőséget fenntartom magamnak a későbbiekben meglásd ;-)
      Ki ez a babuci? Érdekelne :-) A regénybe is tervezek várandóság és szülést, új életet, bár természetesen nem Magda részéről ;-) Csak az érzések miatt kérdem. Mivel a mi családunkba még nem született új jövevény, bár már nagyon várunk a nagy hírre! :-)

      Ami a regényt illeti... nos... a májusi nyomtatás miatt elkezdtem a tegnapi napon átszerkeszteni A5-ös verzióba, az eredmény igencsak megdöbbentett, ugyanis a méret miatt már most közelgek a 300 oldalhoz. Bár azért nem téveszt meg a dolog, tudom, hogy kétoldalas nyomtatásnál a felével kell számolnom :-)

      De már tudom mi lesz a borítón ;-) Amint készen van az egész, jelzem, s készítek róla egy fényképet is, hogy reklámozzam. Remélem sikere lesz. Mint azt te is látod... a közvélemény kutatás szerint csak te érdeklődsz iránta... hmm...

      Törlés
  2. A társaságunk babucija egy félig meglepetés, félig tervezett baba volt :)! Barátnőm és párja régóta próbálkoztak, de nem sikerült. Aztán valahogy kifújt a téma, senki nem feszegette, ők is letettek róla. Aztán lassan egy éve már (egész pontosan március 16-án lesz:P), ide költöztek a kertvárosba hozzánk közel a belvárosból. Költöztetős buli volt, mindenki poros, koszos, fáradt volt, de végre minden a helyére került. Kivétel egy sarkot, ahova nem került semmi. Tesóm kérdezte barátnőm párját, hogy ugye ez lesz a fiúk X-box sarka:)? Erre barátnőm csak úgy, a maga természetességében benyögte: nem, ott a kiságy lesz. Senki nem értette, aztán mikor már mutogatott a hasára, akkor esett le mindenkinek :D! Ugráltunk, visongtunk:)! Aztán jött a 6 hónap, amikor minden körülöttük forgott:)!Lezavartak egy gyors, mini esküvőt, lestük barátnőm minden kívánságát :)! A várandósság vége felé már naponta váltottuk egymást, hogy ki mikor volt vele, mikor párja dolgozott, nem akartuk egyedül hagyni.
    Aztán egy szép, esős nap (5 nap volt a kiírt időpontig) reggel írtam sms-t barátnőmnek, hogy na mizu? Írta, hogy semmi, jól van, mennek délre vizsgálatra, de nem lesz itt szülés, semmilyen fájdalma nincs! Meg hogy akkor munka után menjek, mert sütött kakaós csigát...!
    1 órakor írt a párja, hogy a doki berendelte a kórházba, mert mintha...! Ellógtam munkából, nem bírtam dolgozni, 5 órakor megint jött a telefon, hogy már 10 percesek a fájások :)! A társaságunk skype-on, telefonon, mindenhogy tartottuk a kapcsolatot:)! Aztán este 11-kor jött hír, megszületett a baba:)!
    Másnap meg jött a tejfakasztó buli:P! Az is megért egy misét :D
    Hát így ennyi! Remélem tudtam segíteni:)

    Sophie

    VálaszTörlés

Útkeresés....

Sziasztok! Újra itt. Gondolkodva, elemezgetve, óvatosan lépdelve egy új úton, amely még ismeretlen és a teljes sötétség borítja. Lehe...