Hó helyzet... és katasztrófa

Megmondom őszintén, hogy a folyamatos hímzés és tervezés csak is azért működik jelen pillanatban az életemben ilyen vadul, mert két és fél napja ideges vagyok. Gondolom senki figyelmét nem kerülte el az országos katasztrófa helyzet. Nos, az enyémet sem. Már csak azért sem, mert érintett vagyok. Mégpedig otthon maradt aggódó családtag státuszban leledzem! Szüleim Csütörtökön áruért mentek, s hazafelé jövet pont elcsípték az útzárlatot. Két éjszakát ott töltöttek Tatabánya és Győr között! A mai nap végre elindultak hazafelé, egy elég nagy kerülővel, amit egy tűzoltó parancsnok ajánlott nekik, aki ugyan abban a benzinkút shopban melegedett, ahol ők is voltak. Egyszóval, Isten segedelmével késő délután végre itthon lesznek.

Azt hiszem ez is egy olyan családi történet lesz, amit az idő múlásával már nevetve mesélünk el egy-egy nagyobb családi összejövetelen. De jelenleg nem túl vicces. Mindent szemmel követtek. Látták a rendőröket, tűzoltókat, mentősöket, katasztrófa elhárítókat, a benzinkútról látták a lánctalpasok érkezését, rengeteg nációval találkoztak ott bent, osztrákkal, románnal, japánnal, törökkel... anyám azt mesélte, hogy ma reggel a kutasok megszánták őket és ingyen reggelivel kedveskedtek mindenkinek. 

Egy dologra nagyon, de nagyon jó volt ez a "katasztrófa", mégpedig arra, hogy megmutatta, a civil lakosság képes arra, hogy jó ügy érdekében összefogjon, segítsen ingyen és bérmentve, mert igenis EZ a nemzet képes rá, hogy minden félreértést félresöpörjön és "egységben az erő!" égisz alatt segítsen! Büszke vagyok a népemre. (És ezt nem azért írom, mert politikai vitát akarnék kirobbantani! Ez a lakosságról szól és az ott 48 órája szolgálatot teljesítő közalkalmazottakról! Hála és köszönet nekik!)

Legyen nagyon szép hétvégétek!

Joyo^^