Tegnap este kipróbáltam magam és a hímzőtudományom. Nos... bukdácsolva, és lassan, de másfél óra alatt, csak úgy próba -képp, kihímeztem egy virágot. Egy biztos... bele kell rázódni. Katinak nagyon szépen megy, ő mindig is csinálta, így nem kell megijednem, vagy lemondanom a dologról. Volt annyira kedves és segítőkész, hogy reggelre hozott számomra sütőpapírra rajzolt mintát és egy ruhadarabon, amit én vittem magammal, megmutatta a technikát, hogy miként tudom a legegyszerűbben és legszebben átmásolni. *Homlokra csapás!* INDIGÓ! ^^ Én kis marha... nos... szabad Szombatomon bevásárló körútra indulok. Veszek néhány gombóc hímzőfonalat, indigót és rávasalható papírt, amit szintén Kati ajánlott, hogy jobban kihúzza az anyagot. :-)
Meg is mutatom, hogy mi lesz az első munka, amit elkezdek. Erre az esetre kérem azt, hogy legyen még jó idő, hogy hordani is tudjam. Ez egy alma színű csőtopp :-)
Valami ehhez hasonló mintáról van szó. Sajnos kifogytam a fonalakból. Csak kék és sárga van otthon. Kati a hímzési technikát is elmagyarázta, hogyhogy lesz alkalmam gyakorolni.
A holnapi Tómalom látogatást még nem tudom miként fogjuk megoldani, ugyanis Vasárnap helyett, ma délelőtt megjött a havim. Na hurrá! Nem éppen pozitív értelemben. Vagy mindezzel azt akarják a tudtomra hozni, hogy nem kellene kimennem Szombaton a tómalmi strandra? Ki tudja... Lehet, hogy olyan személye/k/el találkoznék, akivel/akikkel nem akarnék. Akkor mit tegyek? barnulni szeretnék, amíg van rá lehetőség. Vagy üljek ki az erkélyre félmeztelenül és hímezzek? Még az sem kizárt... hmm...
Holnap takarítani szeretnék a délelőtt folyamán. Olyan alapdolgok, mint például seprés és felmosás, tusoló ecetezése, tükör és mosdókagyló pucolás. Arra már rájöttem, hogy amikor közeleg, vagy már megvan a menzeszem, rám tör a takarítási láz! Még a gáz letakarítása előtt elkészítem a rántott gombát is... bio, nagyapám szedi őket az évtizedek óta bejáratott helyén.
Több tervem is van ezzel a hímzéssel. Néhány hónap alatt bele lehet tanulni. Mindig is gyorsan tanultam, kézügyességem pedig van. Félni nem félek tőle. Amint bele lendültem, megtervezem a család karácsonyi ajándékait. Akinek csak tudok, valami hozzá illő használati tárgyat, vagy ruhaneműt hímzek és azt teszem szépen becsomagolva a fa alá. Póló, ing, finomabb anyagból női sál, mobil-, okmány-, pénztartó. Majd alakul. Ezt most még csak megpendítem, nem kapcsolódik szorosan a karácsonyi bloghoz. Ott majd a folyamatokat... még időben elkezdve, publikálom. :-) Nos Joyo... sok sikert hozzá!
A kézügyességemmel valóban nincs gond. A mai napon újabb kihívást teljesítettem. Egy 15 szálas fehér szegfűs virágtálat készítettem. Újabb kihívás, újabb elégedett vevő, újabb vállveregetés magamnak, s újabb mély megkönnyebbült sóhaj.... újabb mellékelt képpel ^^
Szép napot kívánok Nektek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése