Ez már az ötödik nap. Még bírjuk.... nem nyírtuk ki egymást ^^ És még mindig van két napra elegendő kajánk, hála a lábosnyi csilis babnak. Ami valami "különös" módon a hűtőben összeérve az alapanyagokkal, megpuhult! Erre Párom ébredt rá tegnap este, amikor vacsorára melegített magának. Lehet, hogy ez a titka. Mamám pedig tegnap megsúgta, hogy szórjak egy kis szódabikarbónát a főzővízbe, az segít a puhításban. Anyám! Micsoda praktikák! Mindig tanulok valami újat :-)
A vendégség jól sikeredett. Erikát megkínáltam a csiliből, s bár elmondása alapján ő nagyon is szereti a csípős ízeket, ettől két másodperc alatt tüzet tudott volna adni a sárkánynak!
-Jó férfias lett - jött a vélemény, amint képes volt beszélni.
Megkínáltam a magamnak készített bruszkettából, ami kellően lehűtötte az ízlelőbimbóit.
Szégyen-gyalázat, de mindenről beszélgettünk, csak a regényről nem. Ami nem is olyan biztos, hogy igaz, mert a témáink zöme érintette a mintaszemélyeket. Pletykáltunk.... na! Ahogy azt rendes nőkhöz illik. Letye-petyéink epicentrumában rendszerint három személy áll. Minden nő ilyen :-) Senki sem tagadhatja meg önnön természetét. Pletykálunk, kifigurázunk, van aki ok nélkül rossz hírét kelti másoknak, mert úgy akar saját hibáitól megszabadulni. Igen, ezek előfordulnak társadalmunkban. Bár konkrétan ettől az utóbbitól kiráz a hideg. Huh... és hányan megteszik... :-D Biztosan mindenki kapásból két példát képes volna megemlíteni a saját környezetéből.
Ez van... emberek vagyunk :-)
A mai idegeskedésem tárgya hála az égnek alaptalan volt. Ma készítettem el életem legelső koszorúit. És mindjárt kettőt csak úgy laza indításnak! Egyik rózsából, a másik gerberából készült. Izgultam. Rettentően! Ebben apám a király! Ő az isten! Én meg szorgalmasan jegyzetelek és tanulok mellette, ellesve a fortélyokat, hiszen tessék... ki hitte volna, hogy hasznomra lesz. Jobb, ha az ember több lábon áll. Hogy egy ismerősömet idézzem: "Mosolyból nem lehet megélni!" Vagy mégis? Oké, csak jól meg kell kombinálni egyéb extrákkal, mint például a lelkiismeretes munka, a jó minőségű áru, a barátságos kiszolgálás és a tiszta ápolt környezet. És, ha emellé a csinos eladólány még kedvesen mosolyog és beszélget, nos... ez vonzza a későbbi törzsvevőket :-) Szóval igaza volt, csak és kizárólag mosolyból nem lehet megélni. Közben járjon a kezed is, és végezz tevékeny munkát. Légy akár bolti eladó, vagy ügyfélszolgálatos kisasszony :-)
Büszke vagyok, kicsit nőtt az önbizalmam. Ugyan bőven van még mit csiszolni a tudásomon, de felügyelet nélkül, magamra maradva kezdésnek jó volt. Mint amikor az embert karúszó és úszógumi nélkül bedobják a kétméteres medencébe, jó messze a parttól!
Hétfőre is sikerült rendelés gyanánt két koszorút felvennem. Talán, mire édesapám visszatér a nyaralásból, tovább tud tanítani, és már be is tudok neki segíteni. Még egy dolgot nagyon is el kell, hogy magyarázzon és mutogasson, mégpedig a tömítést. Azzal még vannak gondok. Tudom... a kisbaba sem gátfutással kezdte. :-)
Arról ábrándozom, hogy mikor hat után hazaslattyogok, nyugodtan tornázhatok egy kicsit, megmoshatom a hajam, és egy nyugtató lábfürdőt is vehetek, anélkül, hogy megzavarnának :-) Bár annak is örülnék, ha végre összebújhatnék a párommal. Amellett fáradt vagyok... közeleg a havim, ilyenkor minden nő ingerlékeny, fáradékony, zabolázatlan, "majd én azt tudom! - agybaja van! Na, valahol itt egyensúlyozom ezen a vékony kis határmezsgyén, mert ahhoz, hogy a vásárlók elégedettek legyenek, jobb, ha a fent említett bánásmódot és kiszolgálást kapják! Majd otthon a kondigépen kitombolom magam! :-)
Az hagyján! De a mindenszenteki munka után beruházok abba a bokszzsákba és kesztyűpárosba. Nem csupán alakformáló, fogyasztó, zsírégető és egyéb szinonimák, de a saját kis lelki káoszaimat is ledolgozhatom rajta. Én is csak úgy tudok segíteni másokon, ha rendet rakok magamban is. Az inga egyre jobban szólongat engem. Születnek sorra az ingatáblák is. Talán szép lassan többen is fordulnak majd hozzám válaszért, segítségért, vagy csupán egy kis segítségért. Azt majd adja az Élet.
Most, mintha kicsit tompult volna bennem a karácsonyi hangulat. Bár beismerem, tegnap kikerestem a tavaly a virágpiacon és a Hétpettyesben készült fényképeket, s el gyönyörködtem, hogy micsoda színkavalkád, gömbök, formák, díszek és kompozíciók voltak fellelhetőek ott. Igaz, hogy kb öt hónap van még a készülődésig, na jó, addig csak négy... de attól még nagyjából összeállt a fejemben, hogy mit szeretnék véghezvinni az ünnepek során. Na jó, ezt inkább az illetékes karácsonyi blogba pötyögöm be.... ha kíváncsi vagy.... kattints át! ;-)
Szép napot!
Joyo
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése