Tegnap éjszaka, valami különös oknál fogva, az egyik exem olyan hajnal felé meglátogatott! Nem kell megijedni, természetesen csak álmomban... bár még mindig erős a gyanúm, hogy ő jön el hozzám, és nem én álmodok vele! Remélem normálisan meg tudtam fogalmazni. Mármint... nem akarok vele lenni! Nem is keresem. Hosszú ideje nem is láttam, nem is gondolok rá, képet sem láttam.... aztán egyszer csak puff! Ott terem egy oda nem illő helyszínen, oda nem illő szituációban és kikezd velem. És az ostoba kis álombéli énem meg hagyja magát! Látott már ilyet a világ? Áhh! Joyo... édes kicsi Joyo! Nem volna egyszerűbb, ha legközelebb, amikor ez az ember ismét felkeres álmaidban, megmondanád neki, hogy felejtsétek végre el egymást? Tudat alatt sem kell összejárogatni! Kész! Ennyi! Bezzeg, ha az én álombéli énem látogatja meg őt, az már kevésbé lucskos és túlfűtött! Sokkal inkább kellemetlen, zavarba ejtő és csalódást okoz. Ugyanis az álmok szintjén valóban úgy viselkedik velem, mintha egy elrejtett szerető volnék. Ő jöhet bármikor, de én nem menjek oda, ahol ő/k/ van/nak/. Letagad, bunkó, szívat... csak a szokásos. Pedig már azt hittem, hogy végleg eltűnt. Jó pár hónapja még az álmaimban sem láttam. Úgy tűnik nem bírja, ha nem küldök felé kellő energiát. És mivel az "életben" valóban jobb ha kerüljük egymást, olyankor "támad", amikor a legsebezhetőbb vagyok. Perverz alak! És közben mellettem alszik a Párom! Grrrr....Szép jó éjszakát kívánok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése